2019.03.21. 20:20

A felnőtt lelki egészsége gyermekkorban kezdődik

Debrecen - A biztonság megteremtése a legerősebb alapkő egy gyermek életében.

Amikor egy kisgyermek megszületik, még abszolút tehetetlen és kiszolgáltatott, hiszen nincs tisztában a világ működésével. Csak érzi, ha valami hiányzik neki, vagy valami irritálja. Ekkor – főleg, de nem kizárólag – az anya feladata, hogy ezt a diszkomfort érzetet megszüntesse, és egy meleg, nyugodt állapotot fenntartson – kezdte Posztós Réka gyermekpszichológus, akit annak okán kérdeztünk, hogyan lehet már gyermekkorban megalapozni a lelki egészséget. – Nem más ez, mint a biztonság megteremtése. Az az érzés, hogy itt vigyáznak rám, itt gondoskodnak rólam, itt szeretve és jó helyen vagyok. Ezek azok a lelki táplálékok, amik végig kísérik egész életünket – mutatott rá a szakember. Hozzátette, fontos, hogy a feltétel nélküli szeretetben megtartás és biztonság mellett a jól meghatározott szabályok és korlátok is helyet kapjanak.

– Ne felejtsük el, hogy gyermekünk életének korai szakaszában mintakövetéssel tanul: azt fogja jónak és helyesnek elfogadni, ami a számára legfontosabb személyek szerint jó, fontos, elfogadható. Ez igaz mind érzéseinek kimutatásában, viselkedésében, társas kapcsolataiban és a szabálykövetésben is. Legyünk együtt gyermekünkkel a lehető legtöbbet, vonjuk be a hétköznapi teendőinkbe és élvezzük az együtt töltött időt. Hiszen mindezzel azt közvetítjük számára, hogy fontos nekünk, fontos, hogy együtt legyünk, fontos, hogy együtt éljük meg a mindennapokat – fejtette ki a gyermekpszichológus.

Az „online dadus” színre lép

Mindez különösen fontos a mai digitalizált világunkban. – Ne vonjuk ki magunkat a felelősség alól. A gyermekünk nem magától és véletlenül ismerkedik meg a „kütyükkel”, hanem a szülei által. Hiszen mennyivel gyorsabban elvégezhető a házimunka, ha kéznél van az „online dadus”, ami lefoglalja és egy helyben tartja a gyereket, amíg mindennel el nem készül a szülő – mondta Posztós Réka.

Vonjuk be a legkisebbeket is a mindennapi rutinba, ne sajnáljuk rájuk az időt, hiszen ők azért születtek, mert mi akartuk őket, a jelenlétüket."

– Ne tegyük félre a gyereket csak azért, hogy gyorsabban végezhessük el a feladatainkat, és fáradjunk bele azokba, hogy aztán kedvetlenül és elégedetlenül üljünk melléjük a televízió elé – tette hozzá.

És mit lehet tenni, ha már ott tart a dolog, hogy a gyermek tényleg naphosszat kütyüzik? Valahogy csatlakozni kell hozzá, érdeklődni az iránt, ami őt érdekli: bemenni mellé a „kütyük világába” ott kézen fogni, és szép lassan, új, közös időtöltések és lehetőségek mentén kivezetni onnan. Ám a szakember is úgy véli, hogy ez már nehezebb feladat.

„Anya csak akkor szeret, ha...”

Posztós Réka hangsúlyozta, a gyermek alapvető szükséglete, hogy szeretve és biztonságban érezze magát. – Ezzel a két dologgal nem szabad játszani! Sok buta szófordulatot használunk, amit mi felnőttként nem is gondolunk a legtöbbször komolyan, gyermekünk azonban –megfelelő tapasztalat és rutin híján – komolyan vesz! – hívta fel a figyelmet. Többek között ilyen: „Anya csak akkor szeret…”; „Apát csak akkor szereted, ha ezt vagy azt megteszed!”; „Jó, akkor én itt hagylak!”- és tényleg hátat fordít és elindul…; „Nem is kell nekem ilyen rossz gyerek!”; „Elvisz a zsákos ember!” és még sorolhatnánk, ám olyan is előfordul, hogy valaki egyszerűen azzal bünteti a gyereket, hogy nem szól hozzá. Ezek egyike sem jó megoldás.

– Sajnos vannak olyan szülők is, akik a verbális erőszaknál tovább mennek. A magára hagyás, a bántalmazás, a szeretet és a biztonság megvonásának bármilyen formája sajnos súlyos nyomokat hagyhat egy-egy gyermek életében – mondta a szakértő.