Keresik, hová lett a pénz Sárándon

Sáránd - Rosszul döntött a képviselő-testület szeptember 5-én, amikor feloszlatta önmagát – hamarabb kellett volna.

Ezzel a mondattal kezdte Dézsi András, Sáránd elmúlt év őszén megválasztott polgármestere a napokban megtartott első lakossági fórumát, amelyet – ígérete szerint – kéthavonta újabb és újabb követ majd. Mindezt azért, hogy az érdeklődők beleláthassanak az önkormányzat munkájába, nyomon követhessék a közpénzek felhasználását.

A művelődési ház nagytermében szinte minden ülőhely megtelt, sőt hátul, illetve a falak mellett is sokan álltak, hogy meghallgassák a volt helyi iskolaigazgató, de az oktatási intézményben óraadóként most is tevékenykedő polgármester beszámolóját a hivatalba lépése óta eltelt két hónap munkájáról.

Segített az összefogás

– Összesen 28 millió forint a tartozása a települési önkormányzatnak, a számlánkon 12,5 millió forint van, míg a maradék 15,5 millió forint kiegyenlítésére meg kell találnunk a fedezetet – vázolta a falu pénzügyi helyzetét a polgármester a múlt év december 12-én megtörtént átadás-átvételre alapozva. Elmondta, a csődhelyzet elkerülését, a pénzügyi stabilizálást segítette a december 20-án beérkezett iparűzési adó, továbbá a polgármesteri hivatal munkatársainak összefogása is. A futó pályázatok elszámolására határidő módosítást kértek, megbízási szerződéseket szüntettek meg, így márciustól 930 ezer forinttal kevesebb lesz a havi kiadás.

Se pénz, se járda

Dézsi András megosztotta a hallgatósággal a leltározási tapasztalatokat is, amelyben egy november 24-én az egészségügyi intézmény udvarán lévő raktárba történt betörésről is szólt. A bűncselekmény után kiderült, hogy az eltűnt eszközök egy részéről nincs meg a beszerzésüket igazoló számla. Majd a jelenleg futó pályázatokra tért át: – A minibölcsőde létrehozását szolgáló pályázatban 1,1 millió forint összegű eszközbeszerzés is szerepelt még. Januárban szerencsére megjöttek az eszközök, így nem kell visszafizetni támogatási pénzt. 2016-ban megérkezett 45,9 millió forint az adósságkonszolidációban nem részesült települések támogatására. A pénzt egyszerűen elköltötte az önkormányzat. A konyhafelújítást, a vendégház létesítést az iparűzési adóból indították el. A Nagy utcán 3,3 millió forintból 1200 méter járdát kellett volna építeni, de se pénz, se járda! Az óvoda pályázaton nyert 59,2 millió forintos korszerűsítése befejeződött ugyan december 31-én, de nem lehet átadni, mert a pályázatban már meglévő helyiségként nyilatkozták le az akadálymentesített mosdót. Hogy ne kelljen visszafizetni a pályázati összeget, 3 millióból most meg kell oldanunk azt. A kerékpárutas pályázat kezdeti beszerzéseinél túlszámlázás feltételezhető. Sportöltöző építésére 16,9 milliót nyert az előző vezetés, aki lehívta a pénzt, de az öltöző nem készült el. A szociális tűzifára az erdészet most nyújtotta be az 1,3 millió forintos számlát. A pénz tavaly megjött, de elköltötte az akkori faluvezetés. Az út, a sportöltöző, az óvoda és a tűzifa összesen 24,6 millió forint. Ezt ki kell gazdálkodnunk, hogy a falu működőképes maradjon!

Túlszámlázásokra is bukkant

Nagyné Dankó Anikó alpolgármester a 2014-től keletkezett számlák átvizsgálását végzi. Ennek eredményéről számolt be a falugyűlésen. Elmondta, jelenleg 2015. júniusánál tart. A számla ellenértéke akkor utalható, ha azt a polgármester engedélyezi. Az akkori új polgármester első számlája 2014-ben 139 ezer 740 forintos telefonvásárlás volt saját részére. 2015. januárjában 50 ezer 165 forint ment el terembérlési díjra egy étteremben. Aztán 2015-ben hét személy (kik?) kempingeztek Veszprémben, szakmai igazolás itt nincs. Eszközbeszerzések történtek úgy, hogy azok a közmunkaprogramban is megvalósulhattak volna; itt nincs testületi hozzájárulás. Az önkormányzat három gépkocsijának félévi tankolási költsége 1,4 millió forint. Falunapra 2018-ban levágtak öt malacot, de erről semmilyen dokumentum nem található. Túlszámlázásokat lát, például a konyhára egymillióval olcsóbban be lehetett volna szerezni a sütőt.

Képviselők hoztak döntést

A lakosság kérdési között dr. Bálint Erika Katalin jegyzőnek, mint a települési működés törvényességi őrének a felelősségét firtatták a kialakult pénzügyi helyzetet illetően. A jegyző kijelentette: nem feladata felülbírálni a polgármester döntését, a szóban forgó számlákat ő nem látta. Amit látott, azért vonhatják csak felelősségre. A megfelelő fórumok majd megállapítják, történtek-e szabálytalanságok, illetve azokért kit milyen felelősség terhel.

– Polgármester úr! Mi a véleménye az itt elhangzottakról? – tette fel a kérdést az egyik résztvevő a falugyűlésen jelen lévő Szántó Józsefnek. – Tavaly ilyenkor indult a vádaskodással teli negatív folyamat, ami az időközi választáshoz vezetett. Ami itt elhangzott, azok jó része ferdítés, erősen torzított, negatívumokkal teli. A 15 milliós hiány visszajön, 9 millió egy másik pályázatban van. A pályázati pénzeket egymástól nem lehet elkülönítetten kezelni. A cégek által idefizetett helyi adó például az előző polgármester tárgyalásának eredménye. A számlák kifizetése a polgármester felelőssége, de egy személy nem rendelhette el a kifizetést. A jegyző volt a második aláíró. Az önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatban pedig annyit, hogy ezek a képviselők (mutatott a pulpituson ülő települési önkormányzati képviselőkre, akik kettő kivételével az időközi választáskor is képviselők voltak – a szerk.) hozták meg a döntéseket, együtt pályáztak. Akkor megvolt a fedezet. A teljes felelősséget nem lehet a régi polgármesterre testálni. Részletesen pedig majd egy fórumon válaszolok az itt elhangzottakra – fejezte be Szántó József.

- Kovács Zsolt -