Dél-Európából érkeznek az új növényi kártevők

Debrecen - A melegedő éghajlat és a szinte változatlan csapadékellátottság fokozott vízhiányt jelent majd.

Jelenleg a lehullott csapadék kevesebb mint 60 százalékát fedezi a vízigénynek. Az arány a jövőben tovább fog romlani – jelentette ki Juhász Csaba, a Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet helyettes vezetője, a Száraz Területek Koordinációs Kutató Központjának igazgatója, egyetemi docens, valamint Huzsvai László, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Karának tanszékvezetője. Hozzátették, hogy a magasabb hőmérséklet kedvezhet a melegigényes növények termesztésének, például a kukoricának. A hosszabb tenyészidejű, magasabb termést adó hibridek termesztése is szóba jöhet. Ehhez azonban vízre van szükség, ami relatíve egyre kevesebb a megváltozott klímában. Az egyetlen kiutat az öntözés jelentheti. Ennek a technikai, jogi és anyagi feltételeit kellene megteremteni minél hamarabb.

Tűzelhalás és vadköles

Ha a jelenlegi forgatókönyv szerint változik továbbra is a klímánk, akkor szárazságtűrő növények nemesítésével, növényvédelemmel, vízmegőrző talajművelési rendszerek alkalmazásával és a legfontosabbal, az öntözés lehetőségével lehet felkészülni az éghajlatváltozásra.

– Ebben a helyzetben a melegigényes/melegkedvelő károsítók előretörése jellemző – folytatták az egyetemi oktatók. – Az elmúlt 20-30 évben például mediterrán eredetű kártevők jelentek meg a Kárpát-medencében. Ilyen a vadgesztenye-aknázómoly, a gyapottok-bagolylepke, lepkekabóca. Először csak mint vándorló (jövevény) fajok, manapság pedig már át is telelnek. A kórokozók tekintetében egyik legjellemzőbb példa az almatermésű növények tűzelhalás betegségét okozó, melegigényes baktérium hazai megjelenése és rendszeres kártétele az 1990-es évek közepe óta. A melegkedvelő gyomnövények előretörésének tipikus példája a parlagfű, illetve napjainkban a vadkölesfajok elszaporodása. Az agrárkutatásra a növényvédelem területén az újonnan megjelenő károsítók életmódjának, potenciális veszélyességének feltérképezésén keresztül ró új feladatokat az éghajlatváltozás. A kártevők ellen hatékony és környezetkímélő védekezési technológiákat kell kidolgozni.

KZS