Jelentős kamionforgalomtól mentesülhet Debrecen: átadták az M35-ös új szakaszát

Debrecen - Az M35-ös autópálya újabb szakasza és a 481-es főút Debrecen regionális szerepét is erősíti.

Mintegy 10 évet kellett arra várni, hogy az M35-ös autópálya ne csak elérje a várost, hanem onnan déli irányba is tovább lehessen haladni rajta. Szerdától már csaknem öt és fél kilométeren lehet használni Berettyóújfalu felé, és megépült a pályát a 47-es főúttal összekötő, pontosan 5.5 kilométer hosszúságú 481-es főút.

Tasó László, a Miniszterelnökség államtitkára, országgyűlési képviselő, aki a beruházás elindításakor még a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkár volt, a szerdai ünnepélyes átadáson arra emlékeztetett, hogy 2014-ben készült el az ország közlekedési stratégiája, ami alapjaiban meghatározza a fejlesztési irányokat. Ebben Hajdú-Bihar jelentős szerepet kapott, amit bizonyít a mostani útátadás, de további útfejlesztések befejezése várható a következő hónapokban és években is – tette hozzá. Egy 2010-15 között készült felmérést ismertetve elmondta, 14 szempontot figyelembe véve vizsgálták meg a járások területi tőkéjét, s a 17 legrosszabb mutatójúból öt a mi megyénkben található. Ahhoz, hogy a hajdúhadházi, a nyíradonyi, a balmazújvárosi, a derecskei és a püspökladányi járás kikerüljön ebből a körből, olyan gazdaságélénkítő beruházásokra van szükség, mint az M35-ös, illetve az M4-es autópálya megépítése, illetve a 47-es és 48-as főutak tervezett összekötése.

Debrecen polgármestere, Papp László megköszönve az útfejlesztésekhez nyújtott támogatást, reményét fejezte ki, hogy a várost elkerülő körgyűrű legjelentősebb szakaszának befejezése után a beruházások a keleti oldalon folytatódnak.

„Dinamizálni fogja a várost, a térséget”

Papp László polgármester hangsúlyozta, a most átadott, illetve már készülő útszakaszok nemcsak a megyeszékhely közlekedési helyzetét javítják, hanem a várost és a térséget is dinamizálni fogják. Emlékeztetett arra a mondatra, melyet 2016. novemberi látogatásakor Orbán Viktor miniszerelnök mondott: úgy tekint Debrecenre, mint az ország második fővárosára. Erre reflektálva a városvezető azt mondta, Debrecent regionális vezető szerepéhez méltóan mind a négy égtáj felől gyorsforgalmi úton lehet majd elérni, ha a 2020-as években déli irányban, Szegedig is kiépül ez a fajta útkapcsolat, ami egyedi pozíciót jelent a városnak.

Munkahelyeket teremt

Debrecen központja lehet egy nemzetközi tekintetben is egyre jobban teljesítő régiónak, amihez szükséges a gazdasági fejlődés, ezért fontos, hogy a gyorsforgalmi úthálózat érinti a város déli gazdasági övezetét, az ottani ipari parkot.

Fotó: Matey István

A polgármester a dinamizálásra utalva úgy fogalmazott: azzal számolnak, hogy a 2030-as évekre a déli gazdasági övezetben több mint 10 ezer ember találhat majd munkát. Debrecen felelősséggel tartozik a térség településein élőkért is, azaz megélhetést, biztonságot és biztató jövőképet kell nyújtania nekik is. Ez nemcsak azt jelenti, hogy munkát kaphatnak a déli városrészben, hanem az ottani vállalkozások alvállalkozói köre kiterjedhet a bihari térségre, illetve a közeli városokra és környékükre. Az első lépéseket ehhez jövő tavasszal a déli iparterületen kezdődő gyárépítésekkel teszik meg – mondta Papp László.

Fotó: Matey István

Tasó László, a Miniszterelnökség államtitkára a címlapon már idézett gondolatai mellett érdekes tényre hívta fel a figyelmet, miszerint Magyarország a gyorsforgalmi úthálózat sűrűségi arányában hamarosan eléri, sőt 2023-ra meg is haladhatja az európai uniós átlagot. Ez jelenleg 20 kilométer az ezerből.

Gyorsabb, biztonságosabb

Debrecen déli városrészeinek országgyűlési képviselőjeként Pósán László arról beszélt, hogy évtizedek óta mennyit panaszkodtak a választói a városon áthaladó tranzitforgalom miatt. A most átadott utak viszont gyorsítják és sok szempontból biztonságosabbá teszik a közlekedést, csökkentik az utak terhelését, valamint a légszennyezettséget. A bihari térség országgyűlési képviselője, Vitányi István előbb helyzetjelentéssel kezdte beszédét, eszerint az M35-ös autópálya második üteme Berettyóújfaluig is már 50 százalékos készültségi állapotban van. A most átadott szakasz, illetve összekötő út jelentőségéről pedig azt mondta, az érintett települések, Mikepércs és Sáránd lakói ettől kezdve élvezhetik az áldását, hiszen a Debrecenbe járók hamarabb érnek a városba. A munkaerőpiac várható alakulását megfogalmazva Papp Lászlóhoz hasonlóan abban reménykedik, hogy a Debrecenben letelepedő nagyvállalatok bihari bedolgozókat, alvállalkozókat foglalkoztatnak majd.

Az ártándi határátkelőről részben Debrecenbe irányuló tranzitforgalomról érdekes számadatokat közölt, melyek mind alátámasztják az átadott elkerülő útkapcsolat fontosságát. Eszerint évente 5,5 millió az átlépők száma 2,5 millió az autóké és 816 ezer a kamionoké. Ezek egy része most már nem fog Debrecenen áthaladni, s ha 2019 végére teljesen kiépül az M35-ös, akkor a 47-es főút menti többi települést is elkerüli Berettyóújfalutól.

- Égerházi Péter -

A beruházás paraméterei

Pántya József, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. útfejlesztési igazgatója ismertette a most átadott utak legfőbb adatait. Az M35-ös első ütemében elkészült 5,43 kilométer 17 milliárd 237 millióba került. A 2x2 sávos autópálya 2 külön szintű csomóponttal és 5 híddal készült, ehhez 175 ezer köbméter humuszt szedtek fel, egy millió 105 ezer köbméter földet mozgattak meg, és 62 ezer köbméter pályaszerkezeti réteget építettek. Emellett 140 ezer fát és cserjét ültettek.

Ugyanez a 481-es főút esetében: 4 milliárd 990 millióért 5,5 kilométer 2x1 forgalmi sáv, egy járműosztályozós és egy körforgalmi csomópont, valamint 3 felüljáró megépítése. Humuszleszedés: 78 ezer köbméter, földműépítés 230 ezer köbméter, pályaszerkezeti réteg: 13 ezer 700 köbméter. Fa és cserje: 54 ezer darab.

[related-post post_id="3707705"]