Segner Hungarus emlékezete

Debrecen - A fáradhatatlan professzor mentőövet tervezett és puskaporkészítéssel is foglakozott.

A Segner teret sokan ismerik, az viszont nem köztudomású, hogy ki a névadója. Mi köti Segner Hungarust, vagyis dr. Segner János Andrást Debrecenhez? Miért neveztek el róla teret, és miért kapott szobrot?

Európa-szerte elismerték

Segner János András 1704. október 9-én született Pozsonyban, és 1722. szeptember 20-án érkezett a Református Kollégiumba. Ott nagy hatással volt rá a filozófia–fizika tanszék professzora, Szi­lágyi Márton – emlékeztetett Kántor Sándorné matematikatörténész. Segner 1725-től Jénában matematikát, fizikát, kémiát és orvostudományt tanult. Orvosdoktori diplomát és a filozófia doktora címet is szerzett. Orvosként Magyarországon akart praktizálni. 1730-ban elfogadta a Debrecen által felkínált, évi 200 forint fizetéssel járó orvos fizikusi állást. Majd 1735-ben a Göttingeni Egyetemre hívták a bölcseleti karra, a matematika–fizika tanszékre. Húsz évig tanított ott, és megalapozta a híres göttingeni matematikai iskolát. Sikerült elnyernie a hallei egyetem matematikai–fizikai tanszékét is. Tagja volt a londoni Royal Societynek, a Berlini Akadémiának, a Göttingeni Királyi Tudományos Társulatnak és a Szentpétervári Akadémiának is. Halléban megkapta a titkos tanácsosi és az első professzor címeket.

Széles látókör

Segner orvosi problémákat is kutatott – ilyen a tüdőfekély, az érzékek, az abortusz, az izomműködés energiája és a vastagbélbillentyűk hármas funkciója. Foglalkozott a cukor-, szesz- és puskapor gyártásának technológiájával, s javasolt húspácolási eljárást is. 1750-ben elkészítette a logarléc elődjét. Tervezett többek között kanócos olajlámpát diákoknak, és parafa mentő­övet is alkotott. Tanulmányozta az üstökösök pályáját, és csillagászati észlelő műszert fejlesztett ki. A legjelentősebb felfedezést a hidraulika területén tette: megalkotta a reakciós turbina ősét. S elkészítette a róla elnevezett Segner-kereket. A Református Kollégium Nagykönyvtárában tizenegy – főként orvosi jellegű – munkáját, valamint a németre lefordított, három legjelentősebb könyvét is őrzik. Segner kiváló oktató hírében állt, és igen jól tudta átadni az anyagot. Matematikából a tankönyvírói tevékenysége a jelentősebb. 1777. október 5-én hunyt el.

Megtartja az emlékezet

A debreceni tanács részére 1960-ban érkezett javaslat, hogy Segner János András orvos fizikusról emlékezzen meg Debrecen, nevezzen el róla utcát, állítson neki szobrot – idézte föl Kántor Sándorné. 1967-ben a Kollégium Nagykönyvtárában állandó kiállítás nyílt a munkáiból, hazai és külföldi kutatási eredményekből. A Kollégiumban Segner-szobát is berendeztek. Ez már nincs meg, csak egy Segner-kerék látható az iskolatörténeti tárlaton. 1969. február 19-én a Füvészkerti Általános Iskolában nagyszabású Segner-ünnepséget tartottak, emléktáblát lepleztek le, és a tornaterem mellé „Segner-fal” került. Az iskola helyén ma a református egyház levéltára van. A „Segner-fal” megszűnt, alkotórészeit nem sikerült felkutatnia Kántor Sándornénak.

A lebontott Kisállomásnál kialakított teret Segnerről nevezték el, és elhelyeztek egy márvány emléktáblát. Ez ma a Csap utca 2. szám alatti falon látható. Betűi 2017-ben kapták vissza az eredeti színüket.

1974 októberében, Segner születésének 270. évfordulóján az orvostudományi egyetem és a város összefogásával a DOTE új elméleti tömbjénél felállították a Segner-mellszobrot: Mikus Sándor Kossuth-díjas szobrászművész alkotását. (Ennek gipszmásolata a Kollégium gimnáziumának 2. emeletén található.) A mellszobrot 2009-ben ledöntötték, mert a kórélettani tömb építésénél útban volt. A bronzmű és talapzata a bokrok között hevert – ezeket állították fel idén, október 25-én, a Kenézy-villa mögött. Most, Segner halálának 240. és a reformáció 500. évfordulóján a Segner-emlékek is a helyükre kerülnek Debrecenben – mutatott rá Kántor Sándorné.

HBN

Szegeden és Halléban is

A kerek évfordulók alkalmából a Magyar Posta emlékbélyegeket adott ki. Segnerről Mikus Sándor még két másik domborművet készített, az egyiket a szegedi Dóm téri Pantheonban, a másikat Halléban, Segner sírjánál helyezték el 1977-ben.