Néprajz, helytörténet, muzeológia a Debreceni Egyetemen

Debrecen - Muzeológusok és néprajztudósok ismertették kutatásaik legfrissebb eredményeit azon a konferencián, amelyet a hagyományoknak megfelelően idén is megrendezett – ezúttal a Magyar Tudomány Ünnepéhez csatlakozva – a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszéke.

A „Néprajz és helytörténet – néprajz és kistérségi muzeológia” címmel november 23-án rendezett szakmai tanácskozásra az ország szinte valamennyi jelentős múzeumának képviseletében érkeztek előadók a Debreceni Egyetemre.

- Az egyetem egyik legfontosabb feladata olyan szakemberek képzése, akik a diploma megszerzését követően megtalálják számításukat a munka világában is. Mindez igaz a néprajz szakos hallgatók esetében is, éppen ezért az ő számukra nyújthatnak új információkat az itt elhangzó előadások – hangsúlyozta köszöntőjében Bartha Elek. Az egyetem oktatási rektorhelyettese, a Néprajzi Tanszék korábbi vezetője kiemelte: a néprajztudomány az a diszciplína, amelyben benne rejlik az elmélet mellett az alkalmazott kutatás, vagyis a muzeológia is, amelynek országosan egyik legjelentősebb képzőhelye a Debreceni Egyetem.

A szimpózium központi témája ebben az évben a néprajz és a helytörténet kapcsolódási pontjai mellett a kistérségi muzeológia és a néprajz mint tudományág kapcsolatrendszere volt.

Az előadások kitértek a múzeumok közösségformáló erejére, társadalmi szerepére és a néprajz jelentőségére a kulturális hagyományelemek továbbörökítésében.

A Néprajzi Tanszéken – amely 1949 óta folyamatosan működik – jelenleg alap-, mester-, valamint tanárszakon és doktori képzésben mintegy 100 hallgató tanul.

- Debreceni Egyetem -