A képzés lehet a könnyebb elhelyezkedés kulcsa

Hajdú-Bihar - A KSH adatai szerint megyénkben 14,4 százalék a kihasználatlan munkaerő.

Amikor a közfoglalkoztatottakkal kiegészített munkaerő-tartalékot (a regisztrált álláskeresőket és az aktív korú lakosságnak azt a részét, amelyet jelenleg nem foglalkoztatnak, de foglalkoztatásuknak nincs akadálya) vizsgáljuk, felmerül a kérdés, hogyan találkozik ez a munkaerő-kereslettel. Hiába van tartalék, ha az elsődleges munkaerőpiac szakképzett, szakmai tapasztalatú munkavállalókat keres.

Az álláskeresők 50 százalékának pedig nincs szakmai végzettsége, további 30 százalékának szakképzettsége elavult, vagy tartós álláskereső; és mindössze 20 százaléka az, aki 1-6 hónapot tölt a regisztrációban, és újra el tud helyezkedni – tájékoztatta a Naplót a Kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya. Tapolcai Zoltán főosztályvezető hozzátette, ebben az évben is több ütemben indítottak képzéseket az álláskeresőknek.

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal ebben az évben is több ütemben indított képzéseket a regisztrált álláskeresők különböző csoportjai részére, hogy piacképes szakmát szerezhessenek; vagyis a munkáltatók által jelzett igényekhez mért munkaerő rendelkezésre állhasson. Sajnos úgy tűnik, a párhuzamosok (vagyis a kereslet és a kínálat), főleg a megfelelő képzettség miatt, még nem érnek össze.

Gazdag szakmakínálat

– Június–július hónapban 69 tanfolyam indult 1397 álláskereső részvételével, míg szeptember–október–november hónapban 98 tanfolyam kezdődött el, 1939 személlyel. A választható képzési programok gazdag kínálatában egyaránt megtalálhatók voltak a keresett szakmák, így például eladó, szakács, óvodai dajka, hegesztő, tehergépkocsi-vezető, valamint a nyelvi képzések, mint például angolból vagy németből a középfokú nyelvvizsgára felkészítő tanfolyamok – közölte Tapolcai Zoltán, a Kormányhivatal foglalkoztatási osztályának főosztályvezetője.

– Kiemelt fontosságúnak tartjuk a fiatalok belépését a munkaerőpiacra, a 25 év alatti regisztrált álláskeresők közül az idén nyáron indult tanfolyamokon 427-en, az őszieken 741-en éltek a lehetőséggel, hogy munkaerőpiaci esélyeik javuljanak. Novemberben mintegy háromszáz, 25 év alatti álláskeresőnek lesz lehetősége integrációs (felzárkóztató, munkavállalói kulcskompetenciákat fejlesztő) képzésen való részvételre. Ezeket még szervezik – folytatta.

Kapacitás lenne

A NAGÉV Rács Kft. már több éve fogad diákokat telephelyein, tanműhelyt is berendeztek számukra, mert úgy vélik, nekik kell kiképezniük a szakembereket.

– Óriási, égető probléma, hogy minden üzemben szakemberhiány van, a régiek kiöregedtek, a többiek külföldre mentek, vagy az ország középső, nyugati részébe az autógyárakba – tájékoztatott Nagy Antal János, a NAGÉV Rács Kft. tulajdonos-ügyvezetője.

– Volt olyan nap, hogy majdnem egy műszaknyi emberem állt fel a tiszacsegei horganyzóüzemből, mert „beszippantotta” őket egy külföldi hasonló üzem, amely lakást és jó bért kínált. Ócsán és Csegén is kihasználatlan kapacitásaink vannak, a három helyett csupán két műszakot tudunk foglalkoztatni. Felfűtve várakoznak a horganyzókádak… Jó volna, ha a rendszerváltozás után „elsepert” szakképzés végre visszakerülne a helyére, mert sajnos a fiatalok nem nagyon kapkodnak a kétkezi munka: a tű, a munkapad, a sütőlapát felé.

Úgy vélem, az érettségi megszerzése után már késő szakmát tanulni, ezért támogatom a szakképző- és szakközépiskolákat, amelyek gyakorlati oktatást is nyújtanak. Véleményem szerint 14–16 éves korban kell szerszámot adni a fiatalok kezébe, akkor van a szakmatanulás ideje. Támogatom azokat az üzemlátogatásokat is, amelyeket a pályaválasztásra készülő tanulóknak szerveznek, ugyanis a mai korszerű, gépesített gyárakban megtapasztalhatják, hogy manapság már nem olyan (koszos) egy gépműhely, mint régen, továbbá a számítógép vezérelte gépek igenis, követelnek tudást, nem csak fizikai erőt – folytatta.

A dolgozó is járjon jól

Arra a kérdésünkre, hogy a béremelés megoldaná-e a szakemberek visszaáramlását, azt felelte: támogatja a béremelést, de ahhoz figyelembe kell venni, hogy ők azokból a munkákból élnek, amit nyugaton már nem érdemes elvégezni. Tehát ha a legalacsonyabb áron állítják elő a termékeiket, akkor csökken a versenyképességük. Mivel a béremelés a bérjárulékok jelentős emelkedésével is járna, úgy kellene megvalósítani azt, hogy az állam és a dolgozó is jól járjon. Az a munkavállaló, aki 100 ezer forintot visz haza, akár két és félszer annyiba kerül a munkáltatónak – beleszámítva a táppénzt, a szabadságokat, a betegszabadságokat és a fizetett ünnepeket – tette hozzá az ügyvezető.

HBN–BB