Lepkeper: ítélethirdetésre halasztva

Debrecen - Elhangzott a perbeszéd a Debreceni Járásbíróságon a lepkeper néven ismertté vált büntetőügyben, így a bíróság hamarosan ítéletet hirdethet a tavaly novemberben indult eljárásban.

Kedden az iratismertetést követően a vádbeszédre került sor. Az ügyészség felfüggesztett börtönbüntetést kér G. Ernőre, akit védett természeti terület jelentős károsodását okozó természetkárosítás, illetve rongálás bűntettével vádolnak. Az ügyész enyhítő körülményként a vádlott büntetlen előéletét, illetve az időmúlást emelte ki, súlyosító körülményként említette meg ugyanakkor azt, hogy az utóbbi időben a rongálás elszaporodott. A vádhatóság egyébként módosított a vádirati tényálláson. Az eredeti vádirat szerint az érintett területen a rekettyefűz kiirtása miatt a keleti lápibagoly lepke 54 egyede pusztult el, de odaveszett 200 tő mocsári békaliliom, két zsombék rostostövű sás és 16 tő békakonty is. A vádmódosítás szerint az 54 lepke mellett egy zsombék rostostövű sás semmisült meg.

Csütörtökön egy teljes napon át tartotta védőbeszédét a vádlott ügyvédje, aki mindvégig G. Ernő ártatlanságát hangsúlyozta. Kiemelte: a gazda a megfelelő hatósági engedélyek birtokában végezte el a beavatkozást a Natura 2000-es területeken. Kifogásolta, hogy a területen lévő lápok elhelyezkedését 2012-ben védence még nem ismerhette, hiszen a pontos felmérés csak évekkel később készült el. Kiemelte azt is, hogy az új igazságügyi élővilágvédelmi – tájvédelmi szakértő sorra megcáfolta az ügyészség által felkért szakértő megállapításait.

Fotó: Matey István

G. Ernő az utolsó szó jogán tagadta, hogy bármilyen bűncselekményt követett volna el. A vádlott kitért a kialakult helyzet hátterére és bírálta a természetvédelmi hatóság hozzáállását.

A Debreceni Járásbíróság egyébként összesen 9 tárgyalási napot tartott az ügyben, a 10. napon hangzott el a vádbeszéd, a 11. napon a védőbeszédre került sor, illetve a vádlott nyilatkozott az utolsó szó jogán. A bíróság 1500 oldalnyi nyomozati irattal kezdte az ügyet. A tárgyalásokon újabb 1000 oldalnyi irat született: csak a tárgyalási napok jegyzőkönyvei alkalmanként alsó hangon 80 – 100 oldalt tettek ki. Ehhez a 2500 oldalhoz érkezett aztán a korábbi, polgári peres ügyben keletkezett 1000 oldalnyi dokumentum, amelyet szintén az eljárás anyagává tett a bíróság. A járásbíróság összesen 9 tanút hallgatott ki, közülük 7 tanút indítványozott a vádhatóság. Az eljárás során a tárgyalóteremben három szakértő is kifejtette álláspontját: elsőként a nyomozati szakban kirendelt szakértő, majd a vádlott gazdálkodó és lepkeszakértő földszomszédja, végül pedig a Debreceni Járásbíróság által kirendelt szakértő ismertette szóban is 54 oldalas szakvéleményét. A járásbíróság az eljárás anyagává tette a közigazgatási bíróság határozatait is, amelyek G. Ernőre a szárzúzás miatt milliós bíróságot róttak ki. Ez az eljárás a polgári per jogerős befejezéséig fel volt függesztve, a jogerős döntést követően pedig a Debreceni Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság megsemmisítette a bírsággal elmarasztaló határozatokat.

A bíróságot a büntetőeljárásban nem köti a polgári eljárás során hozott döntés. A büntetőeljárásban most arról kell határoznia, hogy megvalósult-e a természetkárosítás és a rongálás bűntette, vagyis megsemmisült-e a területen a lápibagoly lepke populációja, vagy ha nem semmisült meg, akkor károsodott-e jelentős mértékben a beavatkozás miatt.

Az ügyben a Debreceni Járásbíróság 2017. október 30-án hirdet ítéletet.

- Debreceni Törvényszék -

[related-post post_id="3616703"]

[related-post post_id="3265635"]