2017.09.10. 12:00
Sok a tudatos fiatal a megyében
<em>Bár a statisztikai adatok alapján egyre csökken a népesség, a különböző megbetegedések és az ezek hátterében álló túlsúly és elhízás aránya évről évre még mindig növekszik, ha kisebb mértékben is, mint a korábbi években. Az egészségünk megőrzése érdekében nemcsak a táplálkozás, de a természetes és városi környezet épsége is nagyobb figyelmet igényel.</em> Kiss Virág Ágnes írása.
Bár a statisztikai adatok alapján egyre csökken a népesség, a különböző megbetegedések és az ezek hátterében álló túlsúly és elhízás aránya évről évre még mindig növekszik, ha kisebb mértékben is, mint a korábbi években. Az egészségünk megőrzése érdekében nemcsak a táplálkozás, de a természetes és városi környezet épsége is nagyobb figyelmet igényel. Kiss Virág Ágnes írása.
De miért fontos, hogy ezeket a csoportokat külön megismerjük? Miért ne fiatalok tömegeként tekintsünk rájuk?”
Kutatásunkban a régió középiskolásait kérdeztük arról, miként vélekednek az egészséges életvitelről, a környezetvédelemről, a hagyományok és nemzeti értékek figyelembevételéről vagy épp az etikus viselkedésről egyéni és vállalati szinten. A kutatásban 1002 diák vett részt 12 intézményből (anonimitása megőrzésével). Az előzetes feltételezésünk az volt, hogy léteznek fiatalok, akik sok felnőtthöz hasonlóan tudatosan élik mindennapjaikat az egészség és a fenntarthatóság (elsősorban környezettudatosság) szempontjából, függetlenül attól, hogy jellemző rájuk az énközpontúság is. Az eredmények nagyon kedvező állapotról tudósítanak, bár a negatív hozzáállású diákok esetében is érdekes jelenségeket találtunk.
A tanulókat különböző csoportokba soroltuk gondolkodásuk, hozzáállásuk alapján. Az elsőbe a tudatos életvitel iránt élénken érdeklődő, a hagyományokat és a magyar értékeket tisztelő, olyan diákok kerültek, akik elvárják a vállalatoktól az etikus viselkedést (jótékonykodást, saját dolgozóik megbecsülését). Ami viszont kortársaiktól erősen megkülönbözteti őket, hogy a divatokat, trendeket és az énközpontúságot teljes mértékben elutasítják. Ők a „Trendkívüli tudatosok”. Ebben a csoportban – a teljes minta egynegyede – inkább felsőbb éves és szerényebb anyagi körülmények között élő gimnazistákat találunk.
A második az általunk „Felelősséghárítóknak” nevezett csoport, mivel ők a divaton és az önmegvalósításon kívül nem (szívesen) fordítanak figyelmet más értékekre úgy, mint az előző csoport tagjai, ellenben elvárják a vállalatoktól a méltányosságot és a tudatos működést. Ide csupán a megkérdezettek 18 százaléka tartozott. Nincs különösebb ismertetőjegyük nem, kor vagy más mutató szerint.
A harmadik csoportba kerültek a tudatosságot és társadalmi értékeket leginkább elutasító, figyelmen kívül hagyó diákok, akik még az egyéni érdekek vagy a divat szintjén se érdeklődnek semmi iránt. Ők a „Passzív érdektelenek”, a megkérdezett diákság egynegyede. E fiatalok általában alsóbb évesek, szakközép- vagy szakiskolában tanulnak, rossz anyagi körülmények között élnek, és szüleik is alacsonyan edukáltak.
A negyedik a „Tudatos individualisták” csoportja: erős érdeklődést mutatnak a tudatos életvitel és a társadalmi értékek iránt, és a divat, a trendkövetés is nagyon hangsúlyos számukra. Náluk jelenik meg egyedül az önálló etikus viselkedés, mint az önkéntesség vagy az állatkísérletektől mentes termékek választása. Ők egyharmados többséggel a legnagyobb társaság. Jellemzően nagyon jó anyagi körülmények között élő felsőévesek, gimnazisták vagy szakiskolások.
De miért fontos, hogy ezeket a csoportokat külön megismerjük? Miért ne fiatalok tömegeként tekintsünk rájuk? Azért, mert mint kutatásunkból is kiderült, ezen korosztály különböző tagjai egészen sokféle benyomást kapnak otthonról, az iskolából, és másképp is reagálnak azokra. A Trendkívüli tudatos és a Tudatos individualisták csoportja is szem előtt tartja a tudatos életmódot, de nem ugyanazzal az üzenettel lehet őket befolyásolni, pedig nagyon fontos, hogy ezeket az értékeket ne veszítsék el, hiszen a felnőttek körében ilyen mértékű elköteleződést egy kutatás sem talált. A diákok visszajelzései alapján a megfelelő életvitelben a saját családjuk érdektelensége vagy az iskolai programok következetlensége a legnagyobb akadály. Mindenképp érdemes tehát lehetőséget teremteni a diákság számára, hogy lássa és megismerje, miként vigyázhat jobban a saját és környezete egészségére érthető, netán szórakoztató módon. Az érdektelen diákok esetében fontos a szociális háttérből fakadó tévhitek eloszlatása és az információhiány pótlása. Elengedhetetlen, hogy ezen ismereteket olyan emberektől hallják, akik véleményében megbíznak, megbízhatnak.
A szerző a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézet ügyvivő-szakértője. Cikkünk a Debreceni Akadémiai Bizottság együttműködésével született.
