A piszi hiszi?

A huszonöt, ezerben és jövedelemben kevesebb, mint kevés. Százalékban és választási eredményben éppen elég lehet a győzelemhez. T. Szűcs József írása.

Közvélemény kutatási eredményként sem elhanyagolható. Még akkor sem, ha csak két, illetve a „nem tudommal” együtt csupán három válasz adható. Például ha egynegyednyi igenlőt kap az a kérdés, hogy hisz-e abban, miszerint a földönkívüliek már jártak Földünkön. A kérdésfeltevés, s az abból levonható tanulságok korántsem annyira marginálisak, mint amilyennek tűnnek. Különösen annak fényében, hogy általában hihetőbb hiedelemmel vagy álhírrel találkozunk. Ilyenekkel van tele a padlás, vagyis az internet. Ma már például tényként kezelik, s ez nem álhír, hogy a jelenlegi amerikai elnök győzelmét nagyban elősegítették azok az álhírek, amelyeket tudatosan terjesztettek érdekében. S ha csak töredéknyi szavazó elhitte ezeket államonként, a sajátos amerikai választási rendszerben ennyi elég lehetett a diadalához. Nem véletlen, hogy ezt a tényt is figyelembe vették a talán legnépszerűbb közösségi oldal illetékesei. Amikor nemrégiben arra az elhatározásra jutottak, hogy a korábbi próbálkozásokat követően, ezúttal a legérzékenyebb pontjuknál ragadják meg a fals információt és kitalált szenzációkat közlő internetes oldalakat. Amelyek szinte kizárólag hirdetések, reklámok révén teremtik meg a működésükhöz kapcsolatos tőkét. Márpedig sok cég szívesen hirdet felületükön, hiszen tisztában van azzal, hogy a net egyik legnépszerűbb nassolni valója a hírzöldségek tenyészete. Nos, amennyiben a kitalált vagy álhíreket gyártó oldalak gazdáit rajtakapják, nem fogadják el, s nem közlik a jövőben a felületükre szánt reklámokat. Akkor pedig ezek a portálok lehúzhatják a rolót a korábbi olvasóik szeme előtt. Nem nagyon lévén más bevételi forrásuk. Mindez egyelőre azokban az országokban érvényes, ahol erre szakosodott szigorúan ellenőrző intézetek kiszórják és kiszűrik ezeket. A magyar böngészgető alighanem még saját belátása szerint választhatja el az ocsút a búzától. Hisz magam például 2015 elején találkoztam először egy listával. Ez felsorolja azokat a honlapokat, amelyeknek szinte egy szava sem igaz. Mégis máig sokan hivatkoznak rájuk, megosztják híreiket, vitatott képeiket. Szóval háborítatlanul verhetnek át bennünket. Vagyis a cybertérben a kapanyél elég gyakran elsül. Ezért a tudatosan terjesztett álhírek, rágalmak akár fontos politikai versengések eredményét is befolyásolhatják.

Sajnos a gyakorlatban, legalábbis a közösségi média magyar nyelvű változatában a már bevezetett, s hatékonynak vélt szűrők ugyancsak meglehetősen ellentmondásosan működnek. Csak egy példa. Miközben a gyűlölet legsötétebb megnyilvánulásai, a szitokszavak legocsmányabbjai büntetlenül használhatók, megesett, mint a hvg.hu a szigorítás apropóján kiderítette, hogy valakit kétségtelenül szokatlan, ritka, s a szerkesztők szerint kamunak, gyanúsnak tűnő, ám igazi, becsületes neve miatt tiltottak le saját fiókjának használatáról.

- T. Szűcs József -