Hogyan lehet Debrecen Európa Kulturális Fővárosa?

Debrecen - A korábbi és a következő évek Európa Kulturális Fővárosaiból (EKF) érkeztek szakemberek pénteken Debrecenbe, hogy megosszák tapasztalataikat, a buktatókat, s a dobbantókat.

A Kölcsey Központban pénteken tartott konferenciát Komolay Szabolcs kulturális alpolgármester nyitotta meg. Hangsúlyozta, az EKF nagyon fontos projekt, de nem cél, hanem eszköz; állomása egy távolabbra, 2030-ig mutató tervezetnek. Szólt arról, hogy az intézményrendszer jó alapja ennek, de további fejlesztések várhatók: felújítják a Csokonai Színházat, a Debreceni Művelődési Központot, a Méliusz könyvtár épületeit, bábmúzeumot szeretnének létrehozni, illetve kulturális tereket az Ady-parkban, a Sesztina udvaron, a Dósa nádor téren.

A szimpózium a múlt évi főváros, a lengyel Wrocław, illetve az írországi Galway 2020 program művészeti igazgatója, Chris Baldwin előadásával, majd egy pódiumbeszélgetéssel folytatódott. A nap második felében dr. Süli András, a Debrecen 2023 Programiroda kreatív tanácsadója igyekezett a sikerrecept egy-egy alapanyagát kikérdezni azoktól, akik már eredményesen pályáztak: Dorian Celcer (Rijeka 2020), Vuk Radulović (Novi Sad 2021), Žilvinas Rinkšelis (Kaunas 2022).

[related-post post_id="3390201"]

A beszélgetésből kiviláglott, hogy a jól megírt pályázatnak három kiemelten fontos szempontja van. Az egyik, hogy európai dimenzióban gondolkodjanak a beadók. Tehát azon túl, hogy a város lakóinak előnyére válnak a programok és azok hatásai, irányítsák az európaiak figyelmét a nyertes városra, s gazdagítsák az európai kultúrát. A bírák tetszését elnyerő pályázat hangsúlyt fektet a „kapacitásépítésre”, azaz a technikai és szervezési képességek, erőforrások fejlesztésére. A harmadik lényegi kritérium, hogy a programokkal minél több résztvevőt, érdeklődőt vonjanak be.

Láthatóvá válni

Felhívták a figyelmet azokra a nehézségekre, amelyeket ma már jó eséllyel elkerülnének. A Horvátországot képviselő Dorian Celcer hangsúlyozta, a pályázat megírásakor nem érdemes a dicső történelmi múltra koncentrálni. Neki tanulság, hogy előre tisztázott döntéshozási protokoll nélkül, nem jó a túl nyitott, túl demokratikus ötletbefogadás. Említette, hogy egy lakossági pályázat eredményeként szalvétára írt vázlatoktól monumentális hajóépítési ideákig mindenféle tervek között válogatnak. Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet Žilvinas Rinkšelis – láthatónak kell lenni, minél több platformon kommunikálni a programokat, éreztetni a lakossággal, hogy ez értük való, nyitott eseménysor, nem pedig néhány kultúrszakember játszótere.

Vuk Radulović felelt arra a kérdésre, hogy lehet a politikai kontrollt kizárni, miközben az anyagi források egy része innen származik. A politikai befolyástól mentességet ráadásul bizonyítani is kell a pályázatban.

Jól kell tárgyalni. Szükség van finanszírozásra, projekt lebonyolításához értő szakemberekre, de egyeztetni kell, hogy az ő kezük távol maradjon a kulturális szakmai munkától.”

A diskurzus után Porkoláb Gyöngyi, a Debrecen 2023 programiroda operatív igazgatója kérdezte a szervezet létrejöttével egy időben felállt tíz fős tanácsadó testület néhány tagját, Liptay Gabriellát, Zsoldos Dávidot, dr. Fazekas Gergelyt. Mint kiderült, a havi rendszerességű találkozóik egyik motiváló tényezője, hogy a sok Debrecent jellemző pozitívum mellett mernek feltenni olyan kérdéseket is, amelyekre az őszinte válasz nem feltétlenül jó színben tünteti fel a várost. Elhangzott a pályázat célja, hogy társadalmi problémákra a kultúrán keresztül találjanak megoldást, bekapcsoljanak minél több embert a kulturális eseményekbe, és ne csak bevonzzuk országunkba az érdeklődőket, hanem sugározzuk is az értékeinket, váljunk láthatóvá Európában!

HBN–HABE