Jobban járnak a gyengébb búzával a hajdú-bihari gazdák?

Hajdú-Bihar - Ha néhány napig nem esik, akkor a hét végére befejeződhet a búza aratása a megyében.

Úgy tűnik, a hajdú-bihari gazdáknak elegük lett abból, hogy az étkezési minőségű búzájukat alig-alig értékeli többre a piac, mint a takarmányminőségűt, ezért egyre többen stratégiát váltanak. Inkább vetnek nagyobb hozamú takarmánybúzát, mint kevesebbet termő étkezésit. Belátható, hogy ez a tendencia néhány év múlva hová vezet(het).

A végelszámoláskor többet hoz

Örvendi László, a Magosz megyei elnöke azzal kezdte a mondandóját, hogy Hajdúszoboszlón már befejezték az aratást, és alapvetően jó közepes termést sikerült betakarítani. – A minőség az étkezési búzáknál megfelelő, más kérdés, hogy a minimális árkülönbség miatt egyre kevesebben vetnek étkezési minőséget. Az a helyzet, hogy ugyanakkora területen a többet termő takarmánybúza a végelszámolásnál többet hoz a konyhára, mint az étkezési. Nálam például idén a malmi búza 6,5 tonnát termett hektáronként, és kapok érte tonnánként 44 ezer forintot. Ugyanakkor a hektáronként 8,5 tonnát termő takarmánybúzáért is fizetnek tonnánként 42 ezret; nem nehéz kiszámolni, hogy melyiken van nagyobb haszon. Én is azon gondolkozom, hogy jövőre nem szabad étkezésit termelni. Sajnos, ez a felismerés terjed a gazdák között, és a malmi búzák kiszorulnak a piacról – véli.

Drágulni fog a liszt

Lakatos Zoltán, a Hajdúgabona Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy az őszi búza vetésterülete idén csupán kétharmada volt a szokásosnak (75 ezer helyett 50 ezer hektár), alapvetően azért, mert a vetés idején nagy területek álltak víz alatt. A megyei termésátlag az 5 tonnát meghaladja hektáronként, minőségi szempontból azonban vegyes a kép. „Kétféle búza van: az egyik remek beltartalmi mutatókkal rendelkezik, míg a másik gyengécske, takarmánynak való. Az utóbbi napokban a búza világpiaci ára elmozdult felfelé. Ez egyrészt a hazai felvásárlási árakon is érződik, másrészt előrevetíti egy augusztusi (5-10 százalékos) lisztáremelés bekövetkeztét. A malomipari szereplők arra emlékeztetnek, hogy a minimálbér-emelés hatását még lenyelték, de a búza drágulását már nem képesek kezelni. Eddig, aki csak tehette, betárolta a búzáját, de a világpiaci áremelkedés megmozdíthatja ezeket a készleteket” – mondta el a Napló érdeklődésére a szakember.

A legjobb árra várva

Békési Imre, a derecskei Petőfi Mezőgazdasági Kft. ügyvezető igazgatója is arról számolt be, hogy befejezték az aratást, a kalászosok magtárban vannak, most a szalma betakarítása van soron. – A vetésterület idén csökkent, két okból: az egyik a romló jövedelmezőség, a másik pedig, hogy kopik alólunk a terület. A búza többsége étkezési minőség, de egyelőre nem adtuk el; várjuk, ki ajánl többet. Tavaly például idehaza nem adták meg azt a pénzt érte, amit reméltünk, ezért exportra ment. Meglátjuk, hogy idén ki, mennyit fizet. Mindenkinek megengedjük, hogy vizsgálatra mintát vigyen belőle, hiszen mi nem zsákbamacskát árulunk – fogalmazott a cégvezető.

- Petneházi Attila -

A szakemberek se értik

– A búza kétharmadát már levágtuk, a termés harmada étkezési minőség. Hozamok tekintetében nagyon szórnak a táblák. Hasonlóan előkészített és művelt területek közül az egyik 5,5, a másik viszont majdnem 9 tonnát termett hektáronként. A jelenség előtt még a szakemberek is értetlenül állnak; csak arra tudunk gondolni, hogy az egyre szélsőségesebb időjárásnak mind meghatározóbb szerepe van – osztotta meg velünk gondolatait Bodnár Lajos, a hajdúböszörményi Béke Agrárszövetkezet elnöke.