Veszélyes kristályok

Szinte közhely, hogy szerte a világon a szív-érrendszeri betegség a fő halálok, és ennek kialakulásában az elhízás, cukorbetegség, dohányzás, magas vérnyomás kiemelt szerepet játszik. Bár ugyanilyen összefüggésben tárgyalható a köszvény is, erre a kórképre valamiért eddig kevesebb figyelem irányult. Prof. Dr. Szekanecz Zoltán írása.

…hiper­urikémiá­sok­ban a köszvény-betegség kifejlődése gyakran megelőzhető; a már kialakult köszvényben az újabb rohamok megelőzhetők és a betegség lecsendesíthető.

A köszvényt a húgysav fokozott termelése és a húgysavkristályok kicsapódása okozza. Gondolom, sokan emlékeznek kémia és/vagy fizika tanulmányaikból arra, hogy a telített oldatból a sók kicsapódnak. Nos, a húgysav (pontos nevén a mononátrium-urát) testhőmérsékleten és a szervezet pH-ja mellett kb. 350-380 mikromól/liter szint mellett csapódik ki. (A vérleleteken mindenki láthatja ezt az értéket.) Amíg csak magas húgysavszint van, azt hiperurikémiának nevezzük. Azután a betegnél jelentkezik az első köszvényes roham (a nagylábujj vagy más ízületek rendkívül fájdalmas gyulladása) és ezt követően, a rohamok rövidebb-hosszabb időközökkel visszatérhetnek.

Önmagában az ízületi gyulladás is komoly, hiszen a sokszor elviselhetetlen fájdalom (mely sokszor éjjel vagy nagyobb étkezés után jelentkezik) mellett a gyulladás tönkreteheti az ízületeket. De megfigyelték, hogy a köszvény ok-okozati kapcsolatban áll az érelmeszesedéssel, szívinfarktussal, agyi keringészavarral (stroke), érszűkülettel, magas vérnyomással. Emellett a húgysavkristályok lerakódva a vesében azt is károsíthatják, és emelkedik a nem-alkoholos májbetegség gyakorisága is.

A magas húgysavszint (általában 350-400 mikromól/liter feletti érték) önmagában még nem jelent köszvényt, de felhívhatja rá a figyelmet. Később, a leírt tünetek mellett a kristály mikroszkópos kimutatása vezethet a betegség felismeréséhez. Mivel a köszvény ennyi betegséggel társul, fontos a szűrővizsgálat, vagyis minden személynek, főleg felnőttkorban évente egyszer határozzák meg a húgysavszintjét (akkor, amikor a családorvos amúgy is laborra küldi…) Ez különösen olyan személyek esetében fontos, akikben, vagy családjukban van/volt magas vérnyomás, szív-érrendszeri, agyi vérkeringési betegség.

Mint minden népbetegség esetében a fontos a megelőzés. Magas húgysavszint (de még nem köszvény) esetén diéta javasolt. Nem kell törekedni a „szenvedéssel járó” megszorításokra, általában mindent szabad, de csak mértékkel. A nagy mennyiségű „lakomák” mindenképpen károsak. Az étrend összetételét illetően némi kompromisszum szükséges. A sok vörös hús helyett (egy kevés azért fogyasztható) helyezzük előtérbe a baromfit és halat. Lehetőleg kerüljük a belsőségeket (hurka, máj, vesevelő) és a „tenger gyümölcseit”. Örömteli, hogy amíg korábban számos dogma terjedt el a fehérje- és zöldségbevitel tekintetében, mai ismereteink szerint a tejtermékek, zöldségek (akár a hüvelyesek is) és gyümölcsök szinte korlátozás nélkül fogyaszthatók. Sőt, a gyümölcsök közül pl. a cseresznye, meggy kifejezetten előnyös köszvényben. Az italok közül a kávé, tea korlátlanul fogyasztható. Az alkoholos italok között kifejezetten káros a sör és a tömény, viszont a bor (főleg fehérbor) nem okoz problémát. Végül, a fruktóztartalmú üdítők hátrányosak, így ha mindenképpen ilyet kell fogyasztanunk, ebben az esetben a diétás üdítőitalok ajánlatosak.

A köszvényes panaszok, főleg a roham esetében viszont azonnal forduljunk háziorvoshoz, szükség esetén reumatológushoz, belgyógyászhoz, mert a gyógyszeres kezelés mielőbbi beállítása elengedhetetlen. Gyógyszerekkel és diétával a húgysavszintet 360 mikromól/liter alatt kell tartani.

Összességében a hiperurikémiával, köszvénnyel együtt lehet élni. Orvossal, dietetikussal történő konzultáció után a diéta és a gyógyszeres útmutatások betartásával hiper­urikémiásokban a köszvény-betegség kifejlődése gyakran megelőzhető; a már kialakult köszvényben az újabb rohamok megelőzhetők és a betegség lecsendesíthető. Fontos az évenkénti szűrés (lásd fent) és a rendszeres ellenőrzés.

(A szerző a Debreceni Egyetem Reumatológiai Tanszékének vezetője, a DAB alelnöke)