Sokba fájt a nagyrábéi pénzügyes kirúgása

Nagyrábé - Szakmai fogást nem találtak rajta, így milliók árán az utolsó pillanatban indoklás nélkül tették ki a hivatalból.

Ha a gatyája nem is ment rá Nagyrábé önkormányzatának Ványai Józsefné elküldésére, de évekig nyögte ennek következményeit a kétezer lakosú település költségvetése: a bíróság által a nőnek megítélt kártérítést (3,2 millió forint) csak havi részletekben tudták törleszteni. S akkor még nem beszéltünk a hasonló összegű végkielégítésről, a per- és fellebbezési költségekről, illetve az ügyvédi javadalmazásról, a járulékokról. Ennyibe került pusztán egyetlen hivatali dolgozó jogellenes elbocsátása 2011 áprilisában.

A történetnek különös ízt ad, hogy a munkáltatói jogokat gyakorló jegyző a bíróságon szakmai kifogásokkal nem tudott szolgálni, sőt, két évvel korábban még annyira elégedettek voltak Ványainéval, hogy közel félmilliós pénzjutalmat kapott munkája elismeréseként. Egy rendkívül szövevényes és személyes sértettségekkel is átszőtt történet felgöngyölítését kíséreljük meg a beszerzett iratok, háttérbeszélgetések és feltárómunka alapján, amely egy kurtán-furcsán véget ért rendőrségi nyomozás kérdőjeleit is felszínre hozta.

Szabadságot megszakítva…

2011. április 5. Ekkor tette közzé határozatát az Alkotmánybíróság (AB), amely másnapi hatállyal elmeszelte a köztisztviselők indoklás nélküli elbocsátását lehetővé tevő törvényi rendelkezést. Másnap, 6-án, tehát az utolsó pillanatban kapta kézhez felmondását a hivatalnál 27 éve köztisztviselői alkalmazásban álló Ványainé. Peténé Majoros Emese jegyző, miután értesült az AB döntéséről, a szabadságát megszakítva mondott fel a nyugdíj előtt három évvel járó asszonynak. A pénzügyes bírósághoz fordult. Ott neki adtak igazat, a felmentést ugyanis rendeltetésellenesnek találták. Ez lényegében azt jelenti, hogy a munkáltató a felmondással csorbította Ványainé jogos érdekét, korlátozta érdekérvényesítési lehetőségét, ezért az önkormányzatot 12 havi fizetésének megfelelő kártérítés és a 204 ezer forintos perköltség megfizetésére kötelezte.

A tárgyaláson a jegyző azt mondta, azért nem szakmai okok miatt mondtak fel neki,

mert azt nehéz megindokolni és bizonyítani.

A másodfokú bíróság pedig azt is kimondta: a felmentésnek nem volt olyan valós indoka, amely kellőképpen alátámasztható.

A jó szakember hírében álló Ványainé után hamar kaptak, a szomszédos Bihartordára járt dolgozni. Az önkormányzat fellebbezésében az új állására is hivatkozott. A bíróság szerint viszont ez nem enyhíti a hivatal által elkövetett jogsértés súlyosságát. A helyhatóság a Kúriát is megkereste, hiába, ott is elutasították a felülvizsgálati kérelmüket.

A régi éra emberének tartották

De vajon miért akarták minden erővel eltávolítani Ványainét a hivatalból? Az érintettekkel folytatott beszélgetések alapján megállapítható: mély személyes ellentét feszült közte és Gyarmati Sándorné akkori polgármester között. A függetlenként induló faluvezetőt először 2006-ban választották meg, 2010-ben pedig újrázott (jelenleg képviselő). Ványainé állítja, hogy őt magát a Gyarmatiné-érát megelőző Józsa Kálmán polgármester emberének tartották. Ugyanakkor más források szerint az asszony nehezen viselte, hogy a korábban anyakönyvvezetőként dolgozó Gyarmati Sándorné lett a polgármester, s volt, aki állította, ezért tett keresztbe a faluvezetőnek, ahol tudott. Erre Ványainé azt mondja, ő mindenkor csak a törvényes menetre hívta fel a figyelmet.

Milyen nyomozás folyt?

Az egyik utolsó csepp lehetett a pohárban a 2010 őszén Németországból behozott két kamionnyi ruhaneműt, cipőket, szőnyegeket, tolókocsikat, bútorokat, bicikliket tartalmazó segélyszállítmány. Ez Tiszai Károly akkori alpolgármester – ma a Fidesz-KDNP színeiben Nagyrábé első embere – bábáskodása mellett érkezett a faluba. Felvetődött ugyanis: abból árusítani kell, hogy kitermeljék a tetemes, egymillióra rúgó szállítási költséget. Ezt testületi ülésen készült jegyzőkönyv és nyomozati tanúvallomások is rögzítik. Ványainé állítja, többször szólt, hogy az árusítás törvényellenes. A szállítmányt mindenesetre egy magánszemély portáján és egy önkormányzati szolgálati lakásnál pakolták le. Később az ügyben sikkasztás miatt feljelentést tettek, a faluban közszájon forgott, hogy a tűzhöz közel állók kedvükre mazsolázhattak a tárgyak között, a nem oly’ közeliek pedig vásárolhattak.

Egy a szállítmányból vásárló és névtelenséget kérő férfi szerint igazságtalanul jártak el a kiosztott iparcikkekkel is. Nem egyenlően jutott belőle a rászorulóknak. Hivatali forrásaink ezeket cáfolták: azt mondták, az elektromos orgonát az egyház kapta meg, a bútorok önkormányzati épületbe kerültek, mintegy ezer zsáknyi használt ruhát pedig szétosztottak. Az értékesítés kapcsán viszont ellentmondásokba ütköztek. Tiszai Károly alpolgármesterként a 2010. novemberi testületi ülésen – a jegyzőkönyv szerint – arról beszélt, hogy az adományozók engedélyezték az értékesítést, de már többekkel együtt állítja: végül nem dobtak piacra semmit.

A Napló munkatársa viszont a faluban nemcsak hogy beszélt olyan emberrel, aki a kerékpárját ebből a szállítmányból vásárolta, de le is fényképezte a biciklit.

A szállítmányból vásárolt kerékpár és emblémája: 12 ezer forintba került | Fotó: Szabó Zsolt László

A tulajdonosa azt mondta, összesen nyolc darab volt a szállítmányban, az övét 12 ezerért vette – mások szintén ennyit adtak érte –, de számlát, nyugtát nem kapott. Másnap ülőgarnitúrát is akart venni, de olyan magas árat mondtak neki, amiért újat is adtak, így elmaradt az üzlet – magyarázta. Annak fényében, hogy közel hét évvel a történtek után a Napló is talált a szállítmányból pénzért vásárolt árut, minimum kérdéseket vet fel a rendőrségi nyomozás eredménye: a Berettyóújfalu Rendőrkapitányság ugyanis 2011-ben bizonyítottság hiányában megszüntette az eljárást.

Az önkormányzatnál más ügyekben is vizsgálódtak, ám a hatóság végül egyetlen esetben sem állapított meg bűncselekményt. A feljelentések mögött a kirúgott dolgozó férjét sejtik.

- Szabó Zsolt László -