Kincsekre leltek a hajdúdorogi kertben

Hajdúdorog - Feltárják az erődfal maradványait, majd illemhelyet építenek a területen.

A város önkormányzata illemhely építését tervezi a Hajdúdorogi Görögkatolikus Székesegyház kertjében. Az új építményt azonban műemléki környezetben alakítják ki, ezért már a tervezési fázisban indokolt a terület régészeti feltárása. Ennek részleteiről beszélt dr. Bálint Marianna, az ásatás vezető régésze.

Köralakú bástyák

– Az öreg hajdúvárosok településszerkezetének hangsúlyos eleme a templomot körülvevő középkori erődfal. Ennek északi falszakasza szerencsére még napjainkban is áll. Az erődítés teljes szerkezetét azonban csak térképi ábrázolások alapján ismerjük. Az 1780-as években készült első katonai felmérés térképlapján az erődítés négy sarkán négy köralaprajzú bástyát ábrázolnak. A XIX. század közepén készült második katonai felmérés térképlapján csak a keleti oldalon álló sarokbástyákat ábrázolták hangsúlyosan a nyugati oldalon álló bástyák helyén csak jelzés értékű elmosódott paca figyelhető meg. A leglátványosabb ábrázolás 1859-ből maradt ránk.

Pontosan meghatározták

Az erődfal kutatása során elsősorban a falakra merőleges kutatóárkok nyitásával igyekeztek tisztázni a falak helyzetét. Alkalmaztak fémdetektorral végzett műszeres leletfelderítést is, amely során az erődfal építéséhez, használatához kapcsolható érmeket, ékszereket találtak. Ezek segítségével remélhetőleg pontosabban meg tudják határozni az erődfal építést. Még ma is jelentős szakmai kérdés, hogy az építése a hajdúk betelepítéséhez köthető-e, vagy esetleg korábban is állt már az erődítés. A feltárások során sikerült tisztázni az északi fallal párhuzamos déli fal futását, valamint a déli falhoz kapcsolódó délnyugati és délkeleti sarokbástyák helyzetét. Az ásatások további nagy eredménye, hogy az erődfalon kívül a mezővároshoz tartozó települési rétegeket is találtak, többek között az egyik szemetesgödörben egy nagyon szép cserépkályha kidobott töredékeire bukkantak.

– A régészeti kutatás során sikerült tisztázni az erődfal déli szakaszának nyomvonalát, építési, alapozási technikáját. A kutatás nagy eredménye, hogy lehetőség nyílt a délnyugati és a délkeleti sarokbástyák helyzetének tisztázására is. Az előkerült érmek és a települési rétegek pontos értékelése remélhetőleg közelebb vihet minket az erődfal építési idejének pontosabb meghatározásához is – mondta dr. Bálint Marianna, az ásatás vezetője.

HBN–MA