Hazánk is benne a korrupciós mókuskerékben

Debrecen - Nem elég hatékony a csalások elleni küzdelem, Magyarországnak is lenne hova fejlődnie.

Az Európai Unió pénzügyi alapjait károsító szabálytalanságok 2015-ben 3200 millió eurót tettek ki, a csalások összértéke 640 millió euróra rúgott az Európai Bizottság és az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése szerint.

Vonakodnak fellépni

Kérdéses, hogy önálló uniós vádhatóság hiányában bíróság elé kerülnek-e az elkövetők, akiknek a felelősségre vonása a tagállamokra hárul, márpedig a tagállamok gyakran vonakodnak fellépni az európai uniós kasszát megcsapolók ellen. Románia példája ugyanakkor azt igazolja, hogy az erre rendelt független intézmények meggyőző eredményeket tudnak felmutatni a csalás, a pénzügyi visszaélések és a korrupció elleni küzdelemben. Ezek a Transparency International Magyarország által szervezett „Hatékony küzdelem a korrupció ellen – jó gyakorlatok az Európai Unióban” című konferencia legfontosabb megállapításai.

Tízezer milliárd forint

Az Európai Unió éves költségvetése, vagyis az a pénz, ami a tagállamoknak nyújtott támogatások forrásául is szolgál, 150-160 milliárd eurót tesz ki. Magyarország, az Európai Unióhoz történt csatlakozásnak köszönhetően, közel tízezer milliárd forinthoz jutott az elmúlt évtizedben, és ezt a számlát is az EU költségvetése állta. Az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő csalások és korrupció, amellett, hogy megkurtítják az uniós polgárok által befizetett adókat, egyszersmind a tagállamoknak szánt fejlesztési forrásokat is apasztják. A hiányosságokat az Európai Csalás Elleni Hivatal tevékenysége sem orvosolja teljes körűen. Az OLAF ugyanis kizárólag igazgatási vizsgálatokat végezhet az EU költségvetését károsító cselekmények és az uniós tisztviselők súlyos szabályszegéseinek a feltárása érdekében, miközben nem indíthat büntetőeljárásokat és vádat sem emelhet. Az OLAF 2015-ben 888 millió euró visszafizetésének az elrendelését javasolta.

HBN