A védelem törvénysértést emleget a Burka-ügyben

Debrecen - A közvetlen bizonyítékok hiányából, a vád ellentmondásaiból kovácsolnak fegyvert.

A perújítás jogszerűtlen, az úgynevezett koronatanú szavahihetősége enyhén szólva megkérdőjelezhető, a vád pedig a tények és tárgyi bizonyítékok hiányában, a maga továbbra is feloldatlan ellentmondásaival nem alkalmas a vádlottak bűnösségének alátámasztására. Egyetlen mondatban így summázható Zeke László pénteki védőbeszédének lényege. Persze, tekintve, hogy id. Burka Ferenc védőjeként közel öt órán át érvelt a Debreceni Törvényszéken, ezer más ponton is támadta a vádat.

Burka Ferencet és fiát az ügyészség perújításban vádolja egy 1999-es újszentmargitai emberöléssel. Mint ismert, a két férfi ellen lefolytattak már egy büntetőeljárást, ami 2006-ban a jogerős felmentésükkel zárult. Mivel közben hat évet töltöttek előzetes letartóztatásban, összesen 45 millió forint kárpótlást kaptak az államtól. 2014-ben azonban „új bizonyítékokra” hivatkozva ismét megvádolták őket a bűncselekménnyel.

Pénteken részletesen írtunk a vádbeszédről, mely szerint Burkáék egy tévéantennát loptak volna el a sértett férfitől. Gyurcsó János azonban megzavarta őket, mire – mondja az ügyészség – a fiatalabb vádlott agyonütötte egy azóta is felderítetlen eszközzel. Tegyük hozzá, nem csak ezt, hanem más közvetlen bizonyítékot sem sikerült felmutatni 18 éve.

Tételesen gyomrozta a vádat

Perbeszédében, megismételve korábbi álláspontját, törvénysértőnek nevezte a Burka-ügyben 2012-ben elrendelt perújítási nyomozást, a vádat és így magát a bírósági eljárást is Zeke László, az idősebbik vádlott védője. A Debreceni Törvényszéken pénteken az ügyvéd hangsúlyozta: a törvény szigorúan szabályozza, hogy a jogerősen lezárt esetekben milyen feltételekkel lehetséges ismét megnyitni egy ügyet perújításban, és szerinte senki sem tett olyan indítványt, ami jogszerűen lehetővé tette volna a mostani büntetőeljárást. Ezzel Zeke László arra célzott, hogy a 2014 óta zajló bírósági tárgyalás semmi olyat nem hozott a felszínre, amit a korábban jogerősen, id. és ifj. Burka Ferencet bizonyítottság hiányában felmentő határozattal záruló eljárásban ne vettek volna górcső alá.

Szavahihető gyanúsított?

A vád szerint a perújítást elsősorban három hozzátartozó időközben született, a vádlottakra nézve terhelő nyilatkozata és egy tárgyi bizonyítékként aposztrofált antennadarab indokolja.

E tanúvallomások lényegét a csütörtöki vádbeszéd interpretációjában ismertettük pénteken. Röviden: ifj. Burka volt élettársa, közös fiuk, Richárd, valamint az anyai nagymama 2012-ben azzal fordult a rendőrséghez, hogy – korábbi nyilatkozataikat megváltoztatva – immár „tudnak” a vádlottak bűnösségéről.

A védőbeszéd szerint viszont e hozzátartozók akkor és olyan módon, ahogy előadják, nem szerezhettek információkat, mert az tárgyszerűen nem lehetséges (a részletek ismertetésétől helyszűke miatt tekintsünk el, az eljárás során világosan kiderült, hogy a védelem felvetése ez ügyben helytálló).

A vád koronatanújának nevezhető Richárd – aki azt állítja, hallotta, hogy az apja és a nagyapja a gyilkosság miatt veszekednek egymás felelősségéről – szavahihetőségét „kissé” rontja, hogy egy magyar prostituált németországi agyonszurkálása miatt éppen előzetesben ül, de már tinédzserként is rengeteg baj volt vele (csavargott, ivott, lopott). És ezt a fiatalembert a vád a pszichológus szakértő véleménye alapján szavahihetőnek állítja be – kifogásolta Zeke László.

Bizonyíték vagy szemét?

Ami a vád által tárgyi bizonyítékként felmutatott, 2012 után lefoglalt antennadarabot illeti, a védő hangsúlyozta: nem igaz, hogy az a földből került elő, miként az ügyészség állítja. A valóságban egy szántó területén, a földfelszínen találták, ahová rendszeresen kerül illegális szemét. A vád úgy tálalta ezt a bizonyítékot, mintha a ref­lektort (van ilyen része az antennának) elásták volna, a „titokról” pedig egy hosszú fegyházbüntetéssel sújtott távolabbi rokontól szereztek tudomást a nyomozók.

Zeke László az antenna kapcsán a minősítése szerint nyereségvágyból elkövetett emberölés indítékát is szóba hozta. – Ha a vádlottak, mint a vád állítja, az antenna megszerzéséért mentek Gyurcsó Jánoshoz, ám megölték a férfit, miért vitték volna magukkal a pár ezer forintot érő eszköz egy darabját? Miért szolgáltattak volna ilyen közvetlen bizonyítékot maguk ellen? – kérdezte, azon értetlenségének is hangot adva, hogy a 18 évvel ezelőtti helyszíni szemle alkalmával a rendőrök miért nem foglalták le későbbi nyomvizsgálatok céljára a tetthelyen fellelhető antennadarabokat. Nem mellékesen az eljárás folyamán az ügyészségnek azt sem sikerült bizonyítania, hogy a szóban forgó antenna a bűncselekmény éjszakáján tűnt el, vagy már korábban. Gyurcsó János ugyanis csak őrizte azt a félig romos házat, ahol megölték, tévéje nem volt, így nem is feltétlen tűnt volna fel neki az antenna esetleges korábbi eltűnése…

Kedden a másodrendű vádlott, ifj. Burka Ferenc védője következik perbeszédével; határozathirdetés júniusban várható.

- Ratalics László -

Nagymama boríthatta az asztalt

Tizennyolc évvel Gyurcsó János halála utána az ügyészség ismét felel a kérdésre, hogy ki ölte meg.