2017.04.10. 12:38
Hobbiként indult, szenvedéllyé vált
Debrecen - „<em>Sokszor igen nehéz elkezdeni, viszont ha már ráhangolódtam és benne vagyok, se nem látok, se nem hallok.</em>” Beszélgetés Medveczky Nóra festőművésszel.
Debrecen - „Sokszor igen nehéz elkezdeni, viszont ha már ráhangolódtam és benne vagyok, se nem látok, se nem hallok.” Beszélgetés Medveczky Nóra festőművésszel.
Az orvos-képzőművész 1970-ben egy megyei plakátterv pályázaton két tervével elnyerte az első és a második díjat is: így kezdődött művészi pályafutása. Évekkel később a Velencei-tavi festőverseny első helyezettje lett. A szemészorvos, háromgyermekes anya életét átszövik a művészetek, elsősorban a festészet szeretete, de gobelint szőni is megtanult.
Melyek élete főbb állomásai?
Medveczky Nóra: A természet mindig érdekelt. Szeretek kertészkedni. Többször megfordult a fejemben, hogy biológus leszek. Gyermekkorom óta rajzolok, később kezdtem el festeni. Először grafit és szén- képeket készítettem. Egy évig Budapesten vállaltam állást az Iparművészeti Vállalat gobelinszövő műhelyében. Munkám közben a Dési Huber szakkört látogattam és az Iparművészeti Főiskola éves esti kurzusán képeztem tovább magamat. Később családi okok miatt hazaköltöztem Debrecenbe, felhagyva iparművész álmaimmal. Biológiai érdeklődésem és a baráti köröm inspirálására jelentkeztem az Orvostudományi Egyetemre, ahová azonnal felvételt nyertem. Egyetemi éveim alatt igaz, hobbiból, de több rajzot, plakátot készítettem. Az egyetem kulturális rendezvényein gyakran szervezőként is részt vettem. Egyetemi éveim alatt ismerkedtem meg későbbi férjemmel. A diploma után évtizedeken át szemész szakorvosként dolgoztam.
A családban nem ön az egyedüli orvos, de képzőművészként úgymond nincs párja…
Medveczky Nóra: A férjem szülei és ő maga is orvos. Három gyermekünk van. Két fiúnk közül az egyik ügyvéd, a másik bíró. Lányunk vezető beosztásban dolgozik egy nagy nemzetközi cégnél. Imádott édesapám - aki atomfizikus professzor volt - rendkívül sok kreativitást oltott belém. Természetesnek vettem, hogy együtt szerelünk villanyt, állítunk össze elemes bútorokat, fúrunk-faragunk. Otthon a mai napig én vagyok a „villanyszerelő”, aki kitapétázza, kifesti a lakást. Unokáim szobáinak a falát, a munkahelyem vizsgálót, várótermét is elláttam mesefigurák rajzaival. Tudományos segédmunkatársként dolgozó édesanyámnak a kertészkedést, a növények, az állatok szeretetét, a fotózás iránti vonzódásomat köszönhetem. Az orvosi hivatásom kezdetén a betegek kórlapján készített vázlatokkal illusztráltam a szemhéj, a szaruhártya, illetve a szemfenéki elváltozásokat. A Kenézy Gyula kórházban, majd a városi egészségügyi szolgálat gyermekszemészeti rendelőjében töltött évtizedek alatt csak kevés időt tudtam a festészetnek szentelni. Egy-egy kép, grafika, majd néhány rajz született, ezekből lassan önálló kiállítás szerveződött. Idővel egyre többször jutottam el alkotó táborokba, természetesen a szabadságom ideje alatt. A rajz- és festőművészeti alapokat a Medgyessy és a Dési Huber képzőművészeti körben sajátítottam el. Bíró Lajos, Félegyházi László, Kapcsa János, Lévay Jenő és Bálványos Huba voltak a mestereim.
Több festményén a képeket kifejezetten sejtelmessé tevő, érdekes technikát alkalmaz.
Medveczky Nóra: A festést nem szeretem naturális ábrázolás szintjén befejezni, a képek túlfestését és fénykép jellegét próbálom ezzel a technikával feloldani. A túl direkt, részletgazdag, természethű ábrázolástól messze állok. A képeimben nem a látott tárgy, vagy táj szolgai visszaadása, hanem az általuk, vagy bennük rejtőző érzés, illetve érzelem kifejezése a célom. Ezzel a rám jellemző technikával a látvány sokkal sejtelmesebb, sokszor elvontabb és egyéni. Természetesen ez egy rendkívül időigényes technika, amit sokszor igen nehéz elkezdeni, viszont ha már ráhangolódtam és benne vagyok, se nem látok, se nem hallok, és sokszor hajnalokig is élvezem az alkotás örömét. Akril képeimen kívül vannak olaj és pasztell képeim, grafikáim. Tussal is próbálkoztam. Az alkotás minden esetben hangulatfüggő.
2006-ban alakult a Debreceni Alkotó Képzőművészek (DAK) csoportja, melynek alapító tagja és hét éve a vezetője is vagyok. A 2008-ban Nagybányán alakult Maticska Jenő Képzőművészeti Körben is benne vagyok. Velük minden évben meglátogatjuk Erdély valamely gyönyörű vidékét. Az erdélyi tájjal és emberekkel való kapcsolat immár hozzátartozik az érzelmi feltöltődéshez. Mindkét alkotókör évi több kiállítással jelentkezik nemcsak debreceni, hanem több magyarországi és erdélyi településen. Az alkotó táboraink közül állandó résztvevői vagyunk a gyomaendrődi Holló László Alkotótábornak is.
Holló-díjjal is elismerték
Medveczky Nóra munkásságát 2011-ben Holló László-díjjal ismerte el a szakma. Több ízben szerepelt a Hajdú-Bihar Megyei Őszi Tárlaton. Számos egyéni kiállítása mellett több, mint 80 közös tárlaton szerepelt Magyarországon és külföldön. Köz- és magángyűjteményekben szintén megjelenik alkotásaival.
