Helyi közélet

2017.03.13. 07:31

Magyarországra silányabb élelmiszereket hoznak be a kereskedelmi láncok?

Debrecen - Nagy port kavart a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) egyik korábbi, 24 terméket érintő összehasonlító vizsgálata, ami megállapította: a Magyarországon forgalmazott egyes élelmiszerek gyengébb minőségűek az osztrák boltokban kapható hasonló termékeknél. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter általános összehasonlító vizsgálatot rendelt el, a Hajdú-bihari Napló pedig helyi élelmiszeripari cégek vezetőit kérdezte a sokak érzékenységét sértő jelenségről.

Debrecen - Nagy port kavart a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal (Nébih) egyik korábbi, 24 terméket érintő összehasonlító vizsgálata, ami megállapította: a Magyarországon forgalmazott egyes élelmiszerek gyengébb minőségűek az osztrák boltokban kapható hasonló termékeknél. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter általános összehasonlító vizsgálatot rendelt el, a Hajdú-bihari Napló pedig helyi élelmiszeripari cégek vezetőit kérdezte a sokak érzékenységét sértő jelenségről.

Úgy gyártsunk, ahogy az a nagykönyvben le van írva." Bárány László

Élő a probléma

Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke néhány konkrét példán keresztül szemléltette azt, hogy a tejiparban nagyon is élő a probléma. Elmondása szerint hoztak be például Erdélyből olyan tejfölt, amit 20 százalékos tejfölként árultak, de kiderült, hogy 55 százalékban kókuszzsírból készült. UHT-tejeknél is azt vizsgálták a hatóságok, hogy a dobozon feltüntetett zsírtartalomnak megfelelnek-e, és bizony több szállítmányt kellett zárolni beltartalmi hiányosságok miatt. Az egyik hazai sajtgyártó cég külföldi tulajdonosa olyan sajtokat hozott be, amelyeknek a csomagolására pici betűvel ráírták, hogy „növényi zsíros termék”. Ami azért baj, mert ezzel leverik az itthon valódi tejből készült sajtok árát. Ez pedig azzal jár, hogy a többi cégnek is le kell vinnie az árait, ezért kénytelenek csökkenteni a felvásárlási árakat is. A probléma tehát messze túlmutat a fogyasztón, hiszen egész ágazatokat lehet így padlóra küldeni – állítja.

Folyamatos ellenőrzést!

Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonaszövetség elnöke megdöbbentő kijelentéssel kezdte: – Azt kell mondjam, hogy idehaza az emberi fogyasztásra készülő élelmiszereknél kevésbé szigorú a hatóságok minőségi felügyelete, mint az állati takarmánygyártóknál. Majd azzal folytatta, hogy a kereskedelmi láncok Magyarországra főként Szlovákiából hoznak be lisztet, de a Nébih által feltárt ilyen típusú minőségi problémával még nem találkoztak. – A vizsgálattal egyetértünk, de nem csupán kampányjellegű, hanem folyamatos revízió kellene. Mi állunk elébe – fogalmazott a szakember, hozzátéve: a lisztek beltartalmi értéke között legalább akkora különbség van, mint a mosóporok között; előfordulhat tehát, hogy a legolcsóbb lesz a háziasszony számára a legdrágább.

A Nébih vizsgálata egyébként élelmiszer-biztonsági kockázatot nem tárt fel, az élelmiszerek megfeleltek a csomagolásukon feltüntetett jelöléseknek. A probléma inkább az volt, hogy egyes mintáknál a magyar és az osztrák fogyasztóknak szánt termékek egyes érzékszervi jellemzőikben és élvezeti értékükben különböztek egymástól, miközben a megjelenésük és a márkanevük hasonló volt.

Mindenféle megfordul

Bárány László, a Master Good Zrt. vezérigazgatója a friss baromfihúsok piacán ilyen esetekről nem tud. – Az uniós piac nagy és nyitott, azon mindenféle gyártó és kereskedő megfordul. A mi termékpályánkon landol például fél Európa „apró tojása”. A kiélezett piaci verseny a kereskedőket arra sarkallja, hogy igyekezzenek minél olcsóbb beszerzési forrásokat keresni. Ami esetenként óhatatlanul a minőség rovására megy. A töltelékárunál kíváncsian várjuk, hogy a nyártól életbe lépő új élelmiszertörvény magas minőségi elvárásainak ki, hogyan tud majd megfelelni – fogalmazott sejtelmesen a cégvezető, aki szerint azért is nehéz minőségi problémákat feltárni, mert mire a bejelentés végigfut a hivatali láncon, addigra az utolsó darab kifogásolt termék is elfogy az üzletekből. „Az élelmiszer-biztonság ellenőrzése hatósági feladat. Gyártóként nekünk az a dolgunk, hogy úgy gyártsunk, ahogy az a nagykönyvben le van írva” – jelentette ki.


Hamisításról nem tudnak

Szabó Miklós, a Tranzit Ker Zrt. vezérigazgatója érdeklődésünkre elmondta, hogy Európa egyik piacvezető víziszárnyas-előállítójaként a kacsa- és libatermékeik 90 százalékát nyugat-európai (jellemzően európai uniós) piacokra exportálják, és eddig szerencsére olyat még nem tapasztaltak, hogy külföldi cégek hamisítani próbálnák a termékeiket. Ugyanakkor exportcikkről lévén szó, olyan tapasztalatuk se lehet, hogy valakik külföldről silányabb minőségű árut hoznak be, hiszen Magyarország bőven önellátó ezekből a prémiumtermékekből.


Elfogadhatatlan, hogy az élelmiszerek minőségével kapcsolatban egyes cégek másodrendű uniós állampolgároknak tartják a közép-kelet-európai lakosokat – jelentette ki Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter hétfőn Brüsszelben, az EU-tagországok szakminisztereinek mezőgazdasági és halászati tanácsülésének szünetében a közmédia újságíróinak nyilatkozva.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában