Hova lett a cigányprímás a Hortobágyi Csárdából?

Hortobágy - A márciusban idei szezonját megkezdő Hortobágyi Csárdában nincs már cigányzenész, megszűnni látszik az élőzene közel 200 éves hagyománya. A marhapörköltet ugyan nem kell csendben elfogyasztani, hiszen gépi zene szól, de ezt sokan nem tartják összeegyeztethetőnek a csárda autentikus hangulatával. Megkerestük a cigány­prímást és a tulajdonost is.

„Húzzad cigány sírjon fel a hegedűn a húr…, játsszad azt, hogy szép az élet, nincsen bánatom…” Még a Dunántúlról is jönnek a Hortobágyra azért, hogy a cigányprímással elhúzassák a nótájukat. Legutóbb egy 80. születésnapot ültek meg a csárdában emígy; sose tudni, hallja-e még három kedves nótáját – indokolta az ünnepelt az utazást.

Mintha megérezte volna, hiszen idén, úgy tűnik, hiába keresné a hegedűst és a cimbalmost a Hortobágyi Csárdában: szolgáltatásaikat nem veszi igénybe (többé?) az éttermet üzemeltető Hortobágyi Nonprofit Kft. Hiába ajánlja még a mai napig számos utazási portál a világörökségünket emígy: „A vendégek jó hangulatáról élőben élvezhető cigányzene gondoskodik”, már okafogyott.

„Ősidők” óta

Hortobágy történelméből megbuktak, akik így döntöttek

– hallottunk ilyen véleményt is, s maga Burai Róbert, a cigányprímás sem érti, hogyan történhetett ez meg.

– Harmadik generáció óta szórakoztatjuk a vendégeket, nagyapám 1932-ben szólaltatta meg a hegedűt először a csárdában, apám 48 évig tette ezt, nekem, úgy tűnik, 5 év jutott – fogalmazott. Nem a megélhetés miatt zúgolódik, hiszen játszik bel- és külföldön egyaránt – bár éppen jó lett volna, ha már ősszel tudja, hogy tavasztól már nem szerződtetik őket –, inkább őrizné tovább a hagyományt, ahogy ősei is tették.

A Hortobágyi csárda fái hűvöse 1970-ben | Fotó: Napló-archívum

– Nyitás előtt hívtak fel, hogy nem zenélhetünk tovább, ami a szívem csücske volt. Tudom, hogy a munkánkkal elégedettek voltak, de egy ideje már tart a redukálódás, hiszen öt éve még heti öt napon zenéltünk. A végén már csak három lett, illetve még egy, ha csoport érkezett. Pedig a vendég nem lett kevesebb, és úgy érzem, az ételek árába is bele volt kalkulálva ez a szolgáltatás. Úgy tudom, zene azért lesz, de gépi, amit nehezen tudok elképzelni abban az autentikus környezetben – folytatta.

„A Hortobágyi Csárda vendéglátása nem szenved csorbát, a vendégek számának csökkenésétől a tervezett változások miatt nem tartunk, ellenkezőleg, hisszük, hogy a csárda még magasabb színvonal mellett várja vendégeit.” – válaszolta megkeresésünkre Medgyesi Gergely ügyvezető. Mint közleményükben folytatta, a Hortobágyi Nonprofit Kft. az általa üzemeltetett Hortobágyi Nagycsárda további működésének tervezése során arra az elhatározásra jutott, hogy 2017-ben élő cigányzene nem lesz a csárdában. Viszont az idei évben az oda látogató vendégek megelégedését szem előtt tartva kívánják a Hortobágyi Csárda programkínálatát kialakítani és tovább bővíteni, melynek köszönhetően májustól autentikus népzene – nem élőzeneként – szól a csárdában. Ezen felül a látogatók tematikus napok keretében megismerkedhetnek a hortobágyi pásztorok életével, munkájával és kiváló minőségű csárdai ételeket kóstolhatnak. Terveik között szerepel a korábban a csárda kertjében megrendezett Pásztortánc-verseny és Pásztorbál visszahozása is – avatott be Medgyesi Gergely.

HBN–BB

A kulturális csoportoknak

A Hortobágyi Nonprofit Kft. az elmúlt években megrendezett, a hortobágyi pásztor kultúrát, hagyományokat bemutató és azok előtt tisztelgő rendezvényein mindig kiemelt hangsúlyt fektetett a Hortobágy és környező településeinek népzenei (népdal, néptánc) csoportjainak bemutatkozására. Ezen elhatározásának köszönhetően a tavaszi kihajtási, az őszi behajtási ünnepeken, a gulyásversenyeken és a Hortobágyi Lovasnapokon, valamint a Hortobágyi Csárdában bemutatkozhattak Hortobágy, Nagyhegyes, Nagyiván, Tiszacsege, Nádudvar és Debrecen népi együttesei, néptánc-csoportjai, népdalkörei – tájékoztatott az ügyvezető.