Eltiltva a cégvezetéstől

Debrecen - Csak 2016-ban több mint 13 ezer magánszemélyt tiltottak el Magyarországon a cégvezetéstől.

Ezzel 30 ezer felé emelkedett az eltiltott személyek száma. „Még belegondolni is szédítő, hogy Gyöngyös népességének nagyságrendjével megegyező mennyiségű magánszemély van eltiltva a cégvezetéstől, ez is azt mutatja, hogy a cégvezetési kultúrának van még hova fejlődnie hazánkban” – mondta Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.

Nem fizettek

A cégbíróság jellemzően ki nem elégített hitelezői követelések és be nem fizetett pénzbírságok esetén tilthat el magánszemélyeket a cégügyektől. Az eltiltott személyeket lényegében öt évre tiltják el a cégvezetési, cégképviselői jogkörtől és bizonyos típusú tulajdonosi szerepköröktől is. Évről évre emelkedik a cégvezetéstől eltiltott személyek száma, ami egyrészt rávilágít a cégstruktúra gondjaira, ugyanakkor értelmezhető a „gyógyulás” egyik eszközének is. Az eltiltások emelkedése ugyanis egyben a problémás magánszemélyek növekvő arányú kiszűrését jelenti a rendszerből – véli a szakértő.

Résen kell lenni

Az eltiltások kérdése a nagyságrendje mellett még azért is érdekes, mert a magánszemélyek sokszor nem csak egy céget képviselnek. Ha a magánszemélyt egyik cégének ügyei miatt eltiltják, akkor elméletben minden kapcsolódó cégénél meg kell jelennie az eltiltásnak, de természetesen a gyakorlat itt sem ilyen egyszerű. Közel 4000 eltiltott személy vezet jelenleg is hatályosan céget a tiltás ellenére, ráadásul úgy, hogy az esetek 90 százalékában az eltiltott az egyetlen aláírója a vállalkozásnak. A cégeknek ezért nem árt résen lenni, kivel kötnek üzletet, hiszen egy ilyen szerződés már jogi szempontból is érdekes kérdéseket vet fel, de üzleti szempontból egészen biztosan kimagasló kockázattal járhat. A fertőzöttség nem csak a mikrovállalkozásokat érinti, jóval kisebb arányban ugyan, de a kkv-s és a nagyvállalati szegmensben is fennáll a jelenség. Az eltiltásokkal leginkább érintett szektorok közül magasan kiemelkedik a kereskedelem, de az építőipar, a vendéglátás és – némiképp meglepő módon – a tanácsadó szektor sem áll túl jól.

HBN