A régi Nagyállomás lebombázva is őrizte méltóságát

Debrecen - Az egykori indóház előtt alakították ki a város első közparkját, a Népkertet. Fejezetek Debrecen történetéből, 6. rész: a Petőfi tér kialakulása és változásai.

Debrecenben a Várad felé vezető országút kapuja közelében egy ifjú vándorszínész fagyoskodott 1843-44 telén a színházi jegyszedőnő városszéli házában. Azt a nyomorúságos környéket látva talán még ez a rátarti fiatalember sem sejthette, hogy fél évszázad múlva éppen őrá emlékezve fogják az időközben parkosított helyet Petőfi térnek elnevezni.

Népkert a vasúti indóháznál

A jelenlegi óriási Petőfi tér változásai a városfejlődés meghatározó szakaszaihoz köthetők. Létrejötte a település közlekedési viszonyait gyökeresen átalakító vasútépítés következménye. A Debrecent Szolnok felől 1857-ben elérő sínpár az árokkal körülvett várost a déli oldalon, a Várad utcai kapunál közelítette meg. Addig nyílegyenes vonala az ott kiépült megállóhelyet elhagyva nagy ívben fordul ma is északi irányba, Nyíregyháza felé, fokozatosan távolodva a korabeli település szélétől. Az első Petőfi teret az állomásépület (akkori nevén indóház), a város szélső utcasora és a Várad felé vezető országút jelölte ki a rendezetlen külsőségben.

Az indóház és a város felőli tere 1858-ban (Kallós Kálmán festménye)

A város szépítésére 1861-ben megalakult Emlékkert Társulat civil kezdeményezői egyebek között éppen az ilyen kietlen területek rendezését tekintették fő feladatuknak. Kezdeményezésükre és részben a Gőzmalom Egyesület anyagi támogatásából 1862-ben kerítették be a vasút előtti térségből az ispotályba vezető útig tartó részt, létrehozva a Népkertet, Debrecen első közparkját. A park kerítésén északra a város felé, és nyugaton a vasútállomáshoz nyitottak kaput. Ettől kezdve az indóház épületéből kilépve jobb felől szépen gondozott parkon át sétálhattak a vasúton érkezők a volt városkapuhoz, a Nagy Várad (később Deák Ferenc) utcára. A zegzugos sétányokkal kialakított díszkert egyetlen épülete a „Népkerti csarnok” volt, amely az utazók és a helyi lakosok kedvelt pihenőterévé vált.

Évtized múlva, 1873–1876 között mintegy kétszeresére bővítették az indóház előtti teret, egészen a Kis Várad (későbbi Hunyadi) utca és a Késes utca találkozásáig kitolva a tér határát. A volt városkapuig futó két szélső utca néhány házát kisajátították, helyükön egyenes út nyílt a Piac utca felé az indóház főbejáratától. Ez, a későbbi Hunyadi utca lett a tér új határa. Ezen indulhatott a városközpont és a Nagyerdő felé első útjára 1884-ben a közúti vasút szerelvénye.

Az első Nagyállomás tere

A városfejlődés és vele a vasút növekvő forgalma miatt a századfordulóra kicsinek bizonyult a félévszázados indóház. Helyén, Nyíregyháza felé másfélszeresen meghosszabbított területen épült fel az első Nagyállomás. 1902-ben, a pompázatos új épület avatása alkalmával szabályozták újra a Petőfi tér rendjét.

A Petőfi tér és a Népkert az 1902-1907 között készült felvételen | Kattintásra nagyobb méretben is

Rögzítették, hogy „gyalog közlekedésre közvetlenül a Népkert mellett lévő széles járda tartatik fent, egészen a pályaház érkezési oldalán való bejáratig”, továbbá „a Petőfi-térre minden személykocsi közlekedés a Hunyady-utczán, minden teherkocsi vagy szekér hajtása a Deák Ferencz-utczán történhetik”. A rendőr-főkapitány napjainkból is ismerős további intézkedése szerint „a pályaudvar előtt a szabadtéren áthaladó teherközlekedés nem engedtetik meg”, és „az állomási épület előtt közvetlenül sem kiérkező, sem utast váró járművek a föl és leszállás idején túl tovább nem állhatnak meg”.

A jelenlegi tér kialakulása

A mai, többszörösére nőtt Petőfi tér a második világháború következménye. A debreceni nagy forgalmú vasúti csomópont katonai stratégiai helyzete miatt, először 1944. június 2-án elpusztítandó célponttá vált. Az állomást és a vasút egyéb létesítményeit támadó amerikai repülőkötelékek bombaszőnyege, egyebek között a pályaudvarra vezető Hunyadi és Deák Ferenc utcákat és a közéjük eső lakónegyedet is elpusztította. A romeltakarítást követően előbb országos tervpályázatot hirdettek a térség rendezésére, újjáépítésére. Végül eldőlt, hogy a lerombolt háztömbök területén javasolt intenzív beépítés helyett hatalmas parkot hoznak létre, sőt lebontják a régi Petőfi teret északról lezáró Erzsébet és Késes utcák még álló házait is. (Ma ezek helyén szeli át a teret a 4-es számú főút.) A város irányába (is) kibővített pályaudvar 1961-ben átadott főépületét már az új köztér középvonalához igazítva, nagyrészt a Népkert parkjának helyén, a bombasérülten is impozáns régi Nagyállomás elé építették fel. Az új Petőfi teret övező lerombolt vagy lebontott házak helyén a mai arculat kialakítása 1950-ben kezdődött el. Az építkezések a város legmagasabb, 22 emeletes lakóházának átadásával a hetvenes évek elején fejeződtek be.

Az emlékpark

A legkorábbi Petőfi tér keleti oldalán állt Petőfi Sándor hajdani szállása. A lakóház Népkertre néző homlokzati faláról azt az emléktáblát, amelyet Jókai Mór avatott fel, 1961-ben helyezték át mai helyére, a házacska telkét elfoglaló Nagyállomás keleti szárnyépületére.

A Petőfi tér az 1960-as években

Akkorra az óriásira nőtt Petőfi tér parkosításával is elkészültek. Viszont 1948. augusztus 20-án, a forradalom és szabadságharc centenáriumán még az üres térségben avatták fel a városközpont felőli részen Petőfi Sándor magas posztamensre állított bronzszobrát, Medgyessy Ferenc alkotását. A park középre a szovjet repülősök hősi emlékműve, déli felébe szökőkút került. A rendezett Petőfi térben évtizedekig Debrecen talán legszebben virágosított, fásított közparkja fogadta a vasúton érkezőket.

A Petőfi-tér 1930-ban és 2012-ben

- Papp József -

A felvételek forrása: Papp József gyűjteménye

Az olykor járhatatlan dűlőút mellett lelt lakra a városi elit

Debrecen - A ma Nagyerdőnek nevezett Sétakert csak mintegy 50 éve vált intenzív lakóövezetté. Fejezetek Debrecen történetéből: A debreceni Sétakert és a Simonyi-gát.