Jajj, elém lépett! El fogom ütni!

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Az ABS használata közben bizonyos mértékű kerülésre is lehetőség van, de az sem csodaszer.

Tudta Ön, hogy városban 50 km/h sebességgel haladva nyolcszor(!) akkora fékútra van szükség a megálláshoz jeges, mint száraz aszfalton? Tehát, ha a 40 méterre lévő zebrára lelép elénk a gyalogos, vészfékezés ide vagy oda, szinte biztos, hogy el fogjuk ütni.

Döbbenetes számok

Kőrös András, a Hungaroringen működő vezetéstechnikai centrum vezető instruktora néhány meghökkentő adattal kezdte a beszélgetést. 50 km/h óra sebességről egy átlagos tömegű személyautó száraz aszfalton, helyes vészfékezési technikával 10-11 méteren áll meg. Ugyanez a távolság vizes felületen 12-13 méter, havon 28-30 méter, jégen pedig akár 80 méter is lehet. „A helyes vészfékezési technika azt jelenti, hogy a vezető gyakorlatilag „lerúgja” a fékpedált, és végig ugyanolyan intenzitással fékez. Gyakori hiba, hogy valaki satufékkel indít, de lassulás közben akárcsak egy pillanatra felengedi a pedált, és ennek az ellenkezője is, amikor enyhén kezdünk fékezni, és csak akkor állunk bele a fékbe, amikor látjuk, hogy mégsem fogja kiadni. Tudni kell, hogy a jégen a legjobb téli gumi is feladja” – mondta a vezető instruktor.

Átlátni a szituációt

Az ABS használata közben (folytatta Kőrös András) bizonyos mértékű kerülésre lehetőség van, de ez sem csodaszer. Fontos tudni, hogy a kerülő manőverhez hosszirányban kisebb hely kell. Ez azt jelenti, hogy ha megáll előttünk a sor, és van lehetőségünk jobbra vagy balra sávot váltani, akkor ha a sávban maradunk és állunk a féken, a teljes fékútra szükségünk lesz a megálláshoz. Ha viszont a megfelelő pillanatban felengedjük a fékpedált és kirántjuk az autót a másik sávba, akkor a kanyarodáshoz kevesebb helyre lesz szükségünk. A legjobb azonban az, ha el sem jutunk egy-egy ilyen vészhelyzetig. Azt kell az emberek fejébe elültetni, hogy a kocsijuk 4 tenyérnyi felületen találkozik az útfelülettel, ezért nem mindegy, hogy eltérő időjárási körülmények között a gumiabroncs milyen tapadást produkál. A másik az, hogy az autósok talán túlzottan is bíznak a téli gumiban. Téli gumira természetesen szükség van, de életet menthet, ha tudjuk, hogy az sem mindenható. A legjobb téli gumi sem fog tudni havon a száraz aszfalthoz közelítő értéket produkálni vészfékezéskor. Kérdés: tudatában vagyunk-e az autónk műszaki képességeinek, és felismerjük-e kellő időben, hogy az adott szituációban megállni már nem lesz lehetőségünk?

- Petneházi Attila -

Fékpróba még a szervizúton

Amikor reggel kilépünk a lakásból és nem tudjuk eldönteni, hogy vizes vagy jeges a csillogó aszfalt, már a cipőtalpunkkal is tehetünk egy kísérletet, de a kocsival mindenképpen célszerű még kis sebességnél tenni néhány fékpróbát. Havon sem árt egy üres parkolóban kipróbálni,hogy szélsőséges mozdulatokra miként reagál a jármű. „Vagy jöjjön el hozzánk, hiszen mi éppen ezt tanítjuk a laikusoknak. Gyakran kérdeznek olyat az ügyfelek, amikor mondjuk havon vagy jégen sokallják a fékutat, hogy mi baja a kocsijuknak. Tehát még azonosítani se tudja a problémát, nemhogy orvosolni. Vannak, akik úgy próbálnak spórolni, hogy a hajtott kerekekre szereltetnek téli gumit, a másik kettőre pedig fent hagyják a nyárit. Nos, ők az életükkel játszanak. Egy használt téli gumi is hatékonyabb a téli hidegben, mint a vadonatúj nyári. Az elöregedett gumikat akkor is érdemes lecserélni, ha a futófelületük egyébként még rendben van. A tapadásuk ugyanis drasztikusan romlik, és könnyen megtörténhet a baj” – figyelmeztetett a vezető instruktor.