Ízlésesen új, kellően klasszikus balett

Debrecen - A legkisebbek nemcsak nézték, végigtáncolták a Diótörőt.

Mondják, nincs karácsony bejgli, szaloncukor, halászlé, na meg persze Kevin (Reszkessetek betörők) nélkül, ám – szerencsénkre - hosszú ideje a Diótörő is állandó kísérőprogramja az adventi időszaknak, a karácsonyi csodavárásnak.

Csajkovszkij híres táncművet két egykori balettművész, ifjabb Harangozó Gyula koreográfus és Dimitrij Szimkin látványtervező álmodta színpadra a Győri Balett, a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola növendékei, s nem utolsó sorban a moszkvai Bolsoj Balett szólistái közreműködésével.

A debreceni előadás időpontja – az érdekesség kedvéért – napra pontosan megegyezik a Diótörő 124 évvel ezelőtti ősbemutatójával, hiszen 1892. december 18-án a szentpétervári Marinszkij színházban láthatta először a nagyérdemű Csajkovszkij utolsó színpadi művét. Ernst Theodor Amadeus Hoffmann meséje, A diótörő és az egérkirály 1816 karácsonya előtt jelent meg és rövid idő alatt népszerű gyerekolvasmánnyá vált Németországban. Az eredeti történetében ugyanúgy, mint a most látott előadásban a realitás és az álomvilág váltják egymást.

A Diótörő az Arénákban című nagyszabású produkció ismert mesefigurákkal, pókemberrel, Barbie babával, robottal próbálja megszólítani a mai gyerekeket úgy, hogy emellett a klasszikus értékeket is megtartja, hiszen az ismert, kedvelt táncbetétek, mint a Hópelyhek tánca, a Rózsakeringő illetőleg a Herceg és Klára nagy kettőse – nagy örömünkre – benne maradt ebben a mértékkel, ízlésesen korszerűsített balettben.

A Kossuth-díjas koreográfus-rendező - aki ezúttal a Wiener Staatsoper-ben korábban nagy sikerrel játszott Diótörő rendezését dolgozta át - varázstrükkökkel, zsonglőrökkel, cirkuszi mutatványokkal, breakdance-ből ismert fejenforgást, teknősbékát és egyéb akrobatikus elemeket prezentáló táncosokkal tette igazán izgalmassá és a fiatalság számára is befogadhatóvá az előadást. Ugyan a játékfigurák kicserélődtek nála – négerbaba helyett Barbie, bohóc helyett pókember – ám a lényeg, az élmény, a varázslat megmaradt.

Alkotótársaival, az orosz származású, Frankfurtban élő designer, Dmitrij Simkin-nel és a jelmeztervező Velich Ritával együtt egy látványos produkciót hoztak létre épületvetítéssel, ijesztő, nagy maszkban játszó egérkirállyal.

E különleges alkalomra szép számmal érkeztek gyermekes családok a Főnix csarnokba és a legkisebbek – talán a jövő tánccsillagai – helyükről felállva önfeledten élvezték, illetve ugrálták végig a balettirodalom egyik, ha nem a legtöbb szereplős előadását.

- Hassó Adrienn -