Ár- és bérharc a sütőiparban: a pékszakma és az ágazat a kormány segítségét várja

Hajdú-Bihar - Néhány hete arról számoltunk be, hogy a pékszövetség elnöke mintegy 30 százalékos áremelést tart szükségesnek, ellensúlyozandó a minimálbér 15, és a garantált bérminimum 25 százalékos emelkedését az ágazatban, a követelés azonban mostanra jelentősen „szelídült”. Ágazati forrásokból úgy értesültünk, hogy átlagosan 10-17 százalékos átadóiár-emelkedést jelentenek be a sütőipari vállalkozások. A lapunknak név nélkül nyilatkozó kelet-magyarországi vállalatvezetők úgy vélik, hogy „aki bért mond, mondjon árat is”, emlékeztetve arra, hogy a környező országokban (Ukrajna és Szerbia kivételével) mindenhol jóval magasabbak a sütőipari termékek árai, és alacsonyabbak az adóterhelések, mint hazánkban.

A sütőipari cégek érdekképviseleti szervezete által nemrégiben prognosztizált 30 százalékkal szemben, átlagosan 10-17 százalékos átadóiár-emelkedést jelentenek be a sütőipari vállalkozások decemberben és jövő év januárjában – értesült a Napló ágazati forrásokból.

Nyomás van rajtuk

Az áremelés döntő oka a közelmúltban bejelentett rendkívüli mértékű, 15 százalékos minimálbér- és az úgynevezett szakmunkás minimálbér (vagy más néven garantált bérminimum) 25 százalékos emelése, illetve annak a gazdaságba tovagyűrűző hatásai. Elemzők szerint a béremelési kényszer jelentős nyomást helyez olyan alacsonyabb béreket nyújtani képes ágazatokra, mint a könnyűipar, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az építőipar számos ága, illetve a nem multinacionális kézben lévő hazai tulajdonú kereskedelem. Nem csoda, hogy a napokban a hazai tulajdonú COOP Hungary új elnöke segítséget kért a kormánytól, mondván, a kisebb magyarországi településeken teremtsenek fogyasztóerőt azért, hogy ne kelljen a gazdaságtalanná váló kis boltokat a bérköltség drasztikus emelkedése miatt belátható időn belül bezárni.

Aki bért mond…

Aki bért mond, mondjon árat is

– véli az egyik, neve elhallgatását kérő kelet-magyarországi sütőipari vállalkozás vezetője. „A friss sütőipari termékek gyártása az utóbbi öt évben gyakorlatilag alig hozott jövedelmet. 2012-ben már volt egy nagyon jelentős minimálbér-emelés. Annak hatásait sem tudta még kiheverni az ágazat” – fogalmazott, hozzátéve, hogy akkor, 2012-ben a minimálbérek közel 20 százalékkal, a szakmunkás minimálbérek pedig közel 15 százalékkal emelkedtek. A pékeknek azonban szinte semmivel sem jutott több a zsebükbe, mivel a béremelés döntő részére adók formájában az állam tette rá a kezét, ezzel minden tekintetben nehéz helyzetbe hozva a sütőipari cégeket. „A mostani minimálbér-tárgyalásoknál azt vártuk volna, hogy az állam visszavonja a 2012-es adólépéseit, a pénz a cégeknél marad és bérezésre fordítható. Nem ez történt, és ez még lehetetlenebb helyzetbe sodorja az ágazatot” – mondta el a Naplónak egy másik társaság ugyancsak névtelenséget kérő tulajdonosa.

Árat kell emelni

Informátoraink egyetértenek abban, hogy a költségek ellensúlyozására elsősorban az áremelés nyújthat fedezetet, mivel a belső tartalékokat az elmúlt négy-öt évben már jelentős mértékben felélték a sütőipari cégek. Számos társaságnál évek óta már fenntartó beruházásokra sem futja, nemhogy kutatás-fejlesztésre. Az árakhoz szerintük egyébként is hozzá kell nyúlni, hiszen a környező országokban – leszámítva Ukrajnát és Szerbiát – mindenhol jelentősen magasabbak a sütőipari termékárak és alacsonyabbak az adóterhelések, mint hazánkban. A pékszakma és az ágazat a kormány segítségét várja abban, hogy a szektorban lévő befektetések legalább normál mértékben megtérüljenek, és az ott dolgozók normális béreket kaphassanak. A közelmúlt hírei szerint a sütőipari munkáltatók végső esetben a szakszervezetek támogatását is kérhetik majd az ágazat minden tekintetben jobb pozíciójának kiharcolása érdekében.

HBN–PA

A malomipar is megérzi

A minimálbér és a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér) jövő évi drasztikus emelése elkerülhetetlenné teszi az áremelést a malomiparban is. Lakatos Zoltán, a Hajdúgabona Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Gabonaszövetség elnöke arról tájékoztatott, hogy a liszt átadói ára vélhetően februártól emelkedik majd, de a drágulás csupán néhány forint lesz kilónként. „Azt szeretném, ha a politikusaink nemcsak a bér-, de az árharcba is teljes mellszélességgel beszállnának, megértetve a választókkal, hogy a központilag elrendelt két számjegyű béremelésük bizony a liszt, a kenyér és az egyéb alapvető élelmiszerek árának emelkedésével jár együtt” – jelentette ki a Naplónak a malomipari szakember.