Helyi közélet

2016.12.12. 18:21

Amikor helyükre kerülnek a kirakós darabjai

Debrecen - Idén is kitüntette az év legeredményesebb magyar kutatónőit a L’Oréal és az UNESCO. Interjú dr. Jeney Viktóriával, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézetének tudományos főmunkatársával.

Debrecen - Idén is kitüntette az év legeredményesebb magyar kutatónőit a L’Oréal és az UNESCO. Interjú dr. Jeney Viktóriával, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézetének tudományos főmunkatársával.

A magyar felsőoktatásban a nemek megoszlása nagyjából egyezik, azonban a tudományos életben a nők aránya jelentősen lecsökken. A tizennegyedik alkalommal meghirdetett „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért magyar ösztöndíj” elnevezésű pályázat célja, hogy támogassa a fiatal kutatónőket. Két kategóriában nevezhettek a pályázók, a 45 év alatti klasszisban dr. Jeney Viktória, a Debreceni Egyetem Belgyógyászati Intézetének tudományos főmunkatársa eddig elért eredményeit, valamint kutatási tervét tartotta a legkiválóbbnak a Magyar Tudományos Akadémia fővédnöksége.

Miért nevezett be a pályázatra és milyen kutatási tervvel indult?

Jeney Viktória: Eddig három alkalommal pályáztam és tekintve a 45 éves korhatárt, ez volt az utolsó lehetőségem. Úgy gondoltam, adok még egy esélyt önmagamnak és – tekintve az elért eredményt – ez jó döntésnek bizonyult. Témám központi elemének a hemoglobint és a molekula módosulásait választottam. A vörösvérsejtek a vér alkotó­elemeiként az oxigén szállításáért felelősek, a hemoglobin ezekben a sejtekben található. Kutatócsoportommal a hemoglobin egy olyan oxidált formájára bukkantunk, amely gyulladáskeltő hatású, és úgy véljük, szerepe lehet olyan betegségekben, ahol a vörösvérsejt szétesése nem normális módon történik. Ilyen típusú módosulás megtörténhet maláriás fertőzések során, érelmeszesedéses léziók belsejében vagy egy agyvérzésen átesett koraszülött szervezetében is.

Mikor hasznosulhat a gyógyításban a kutatása eredménye?

Jeney Viktória: Bármennyire is kiábrándítóan hangzik, kutatócsoportunk elsődleges célja nem a gyógymód felfedezése, hanem a folyamat megismerése. Tehát engem, mint vegyészkutatót az motivál, hogy megismerjem a teljes biológiai folyamatot, vagyis számba vegyem azt az összes jelen lévő fehérjét, amely ebben a gyulladási folyamatban részt vesz. Bízom benne, hogy lesznek olyan támogatók, illetve más kutatócsoportok, akik velünk együttműködve továbbgörgetik a témát, és létrehoznak olyan molekulákat, amelyek megcélozzák a gyulladási folyamatot akár terápiásan is. Egyelőre azonban a folyamat közepén vagyunk, így az eredményt illetően nem bocsátkoznék jóslatokba.

Értesüléseim szerint az elnyert kétmillió forintot nem csak szakmai, de személyes célra is fel lehet használni. Hogyan fog rendelkezni a pénzzel?

Jeney Viktória: A szakmai publikációk száma évről évre drasztikusan emelkedik, így a mai tudományos életben egyre nagyobb jelentőséget kap az eredmények kongresszusokon való bemutatása. Éppen ezért az elnyert összeg egy részéből az utazásaimat fogom finanszírozni.

Jóval kevesebb nő dolgozik tudományos pályán, mint férfi. Mi lehet ennek az oka?

Jeney Viktória: A nők munkájába sok esetben a család és gyermekvállalás is közbeszól. Támogató partner hiányában nehéz megvalósítani a feladataikat. A másik, fontos szerepet játszó faktor, a neveltetés. Sokszor azonos teljesítménnyel bíró férfiaknál és nőknél azt lehet látni, hogy a férfiak könnyebben érvényesülnek a szakmában. Az önállósodás számomra is nehezen ment. Pályám legnehezebb időszakának tartom, mikor le kellett válnom egykori PhD mentor témavezetőmről. Ez természetesen senkinek sem könnyű lépés, ám azt tapasztalom, hogy a nőktől valamiért nehezebben fogadják el, ha saját kutatócsoportot alapítanak.

Mik szerepelnek jövőbeli terveiben? Esetleg belevág egy újabb kutatásba?

Jeney Viktória: A kutatómunka egy soha véget nem érő dolog. Minden kérdés megválaszolása újabb kérdéseket vet fel. A feladatom eldönteni, hogy melyik közülük a legfontosabb, illetve milyen irányba haladjunk. Nehéz megjósolni, hogy ez a kacskaringós út milyen területre visz később. Az egészet egy kirakós játékhoz tudnám hasonítani. Egy részét rakjuk most, de a végső kép nincs előttünk. Hogy tíz év múlva melyik sarkát rakjuk majd? Egyelőre nem tudni, de biztosan kapcsolódik majd a mostani kutatásainkhoz.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában