2016.12.08. 19:09
A pedagógusképzésnél kell kezdeni a fejlesztést
Debrecen - A fejlődéshez információkra van szükség, a teszteredmények tanulságainak levonására.
Debrecen - A fejlődéshez információkra van szükség, a teszteredmények tanulságainak levonására.
A munkaadók látókörébe kerülés első és a tankötelesség utolsó éveiben, 15 éves korban méri fel a diákok képességeit a nemzetközi program, a PISA. A legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) – amelynek 1996 óta tagja hazánk – tesztje az alkalmazott tudást méri, azt, hogy a fiatal hogyan tudja az iskolában tanultakat az élet más területein hasznosítani – fogalmazta meg Kindrusz Pál, a Debreceni Egyetem meghívott oktatója. E vizsgálatban teljesített a résztvevők átlagán és saját legutóbbi eredményén alul a Magyarországon bevont 200 iskola 5600 tanulója. Az okokat nehezebb meghatározni, mint a jó felé vezető út lépéseit.
– Más mérések azt bizonyítják, hogy a tantervben meghatározott, úgynevezett akadémiai tudásban erősebbek diákjaink, ám a PISA az oktatási rendszernek állít tükröt, rávilágít a pedagógusképzéstől, az iskolások szociális helyzetéig számos problémakörre – mondta a mérési szakértő. Úgy véli, előbbire kell hangsúlyt fektetni. Az oktatás ma sokkal több energiát fordít a problémakezelésre, mint problémamegelőzésre. Ha a tanároknak, sőt az óvodapedagógusoknak az egyetemi évek alatt olyan technikákat adnának a kezükbe, amellyel képesek egyénre szabott fejlesztést végezni (a tanterv tartása mellett), akkor hamar sikeresebbek lehetnének a fiatalok nemzetközi megméretésen. A németek néhány éve rosszul teljesítettek a PISA-n. Az oktatáspolitikusok tudatosan nyúltak a rendszerhez, belső felméréseikkel monitorozták a diákokat, és a szülőkkel egyeztetett egyéni oktatási stratégiát kezdtek működtetni. A következő nemzetközi felmérésen már elérték az OECD-átlagot.
Kindrusz Pál úgy tapasztalja – abban a 27 megyei intézményben, amelyben a holland mintára épülő mérési-értékelési programot alkalmazzák kollégáival –, hogy ez főként hozzáálláson múlik, nem pénzen.
„Az egyik gyökérprobléma, hogy már az első osztályosok alapképességei – a finommotorika, a gondolkodás, a térbeli tájékozódás és a figyelem – hiányosak. (Ennek egyik oka talán a kicsiknek hagyott túl nagy szabadság: a néhány éve törvénybe foglaltak szerint nem kötelezhetik az ötévest arra, hogy leüljön a közös foglalkozások feladatait teljesíteni. Ilyenkor kell kreatívnak lennie a jól képzett óvodapedagógusnak, és lekötni más fejlesztő játékkal a gyermekek figyelmét.) Az alapkészségek javítására az általános iskolában mindennap érdemes 3-4 percnyi időt szánni. Vannak módszerek, amelyek a tartalomba ágyazva tudják javítani az említett képességeket, így nem kerül pluszidőbe sem, csak pedagógusi figyelem, hozzáállás függvénye” – foglalta össze.
A fejlődéshez mindenekelőtt információkra van szükség, a teszteredmények tanulságainak levonására, eztán minden intézményben egy, a mérésben felsőfokú végzettségű, hiteles szakértő pedagógusra. Kindrusz Pál reményét fejezte ki, hogy ebben hamarosan sokan tudják majd követni a Hajdú-Bihar megyei tankerület példáját.
HBN–HABE
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Tovább rontott Magyarország a diákok felkészültségét és az oktatási rendszer állapotát mérő PISA-teszten. A tavaly megírt tesztek most nyilvánossá váló eredményei szerint a hátrányos helyzetű diákok nagy bajban vannak Magyarországon, az ország pedig több szempontból is a leggyorsabban leszakadó országok közé került.
Budapest - A lexikális tudás- és a kompetenciafejlesztése egyaránt fontos - emelte ki az oktatási államtitkár a kedden nyilvánosságra hozott nemzetközi és hazai oktatási méréseket kommentálva az MTI-nek.
Budapest - A negyedik és nyolcadik osztályos magyar diákok nemzetközi szinten is kiemelkedő, erős "tantervi jellegű" tudással bírnak, ugyanakkor ezeket az alapokat a 15 évesek nem tudják a nem iskolai kontextusokat modellező digitális PISA-feladatokban kamatoztatni - többek között ez állapítható meg a PISA, a TIMSS nemzetközi és az országos kompetenciamérések legfrissebb adataiból, amelyeket kedden, köznevelési konferencián ismertettek Budapesten.
Brüsszel - Romlott a magyar diákok teljesítménye az utóbbi években, a szövegértés és a természettudományok területén gyengébb, matematikában pedig ugyanolyan eredményeket értek el a tanulók, mint 2012-ben - derült ki az iskolások képességeit összegző, nemzetközi teljesítménymérési program (PISA) 2015-ös felméréséből, amelyet kedden tett közzé az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).
