Eddig ismeretlen dokumentumok a forradalom debreceni eseményeiről

Debrecen - Március leheletű október – Az 1956-os forradalom Debrecenben című nemrég megjelent könyvében a szerző arra keres választ, hogy 1953 és 56 között – Nagy Imre programjának nyilvánosságra hozása után – hogyan kezdődött meg a Rákosi–diktatúra erodálódása. Miként változott meg az egyetemi hallgatók, az írók, a magyar értelmiség korábban Rákosit és rendszerét rajongással támogatók világlátása, miért fordultak szembe a diktatúrával, illetve a bálványaikkal.

Az első rendszerellenes megmozdulás városunkban az egyetemi hallgatók bátor, nem engedélyezett, országos visszhangot kiváltó 1954. március 15-i utcai felvonulása volt. Az SZKP XX. kongresszusa Hruscsov Sztálint leleplező beszéde Magyarországra óriási hatást gyakorolt. Rákosi megbukott, a politikai élet mozgásba jött. Megalakult Budapesten a Petőfi Kör, a fiatalok nyílt vitái megrengették a diktatúrát. Debrecenben megszerveződött a Kossuth Kör, október 13-án megrendezett nyílt vitája forradalmi hangulatot teremtett. 1947 óta ez volt a városban az első olyan politikai fórum, ahol az emberek szabadon elmondhatták véleményüket.

A Vármegyeháza nagytermében lezajlott vita a forradalmi események nyitását is jelentette. A másik döntő esemény az egyetemi ifjúság aktivizálódása. Filep Tibor választ ad arra a kérdésre, hogy miért és hogyan történt meg az, hogy a debreceni egyetemi hallgatók tüntetése korábban kezdődött, mint a fővárosi. Végezetül pedig a kötet a forradalom történetének eddig kevésbé méltatott, de meghatározó eseményének, a városi bizottmány, a győztes forradalom demokratikusan megváltozott közhatalmi szervezetével megalakulásával, szerepével és jelentőségével foglakozik. Számos, eddig ismeretlen dokumentum és sok korabeli debreceni újságcikk idézi fel a történteket.

HBN