Megosztott felelősség

Vannak ügyek, melyeket magunk között „a Napló ezt is elintézte” kategóriába sorolunk – többnyire viccesen, de azért jól eső érzéssel, ha sikerül valahol egy hiba kijavítására felhívnunk az illetékesek figyelmét. Nincs ebben semmi hatalmi tudat vagy pozícióból adódó fellengzősség, csak jó tudni, ha nem is hatalom a sajtó, de még számít, mit gondolnak az olvasók. Égerházi Péter írása.

Az eredetileg vaddisznósnak induló történet is ilyen lehetett volna, hiszen a Kartács utcán sikerült elérni, hogy a vadveszély a minimálisra redukálódjon. Ám, a Pallagi úti esetnél már az első telefonból kiderült, sokkal nagyobb problémát okoznak a Nagyerdőn vadon élő állatok, minthogy csak piknikezőket zavarnak meg, miközben élelem után turkálnak a szalonnasütő helyeken. A gépjárművekkel ütközésük már nem ez a kategória, itt már emberéletről is lehet szó, hiszen nagyon rosszul is elsülhet egy ilyen „találkozó”. Közben az is nyilvánvalóvá vált, hogy a kialakult helyzet mindenkinek kényelmetlen. Még a vadásztársaság elnöke is védekező pozíciót vett fel olykor, holott éppen ő hívta fel a problémára a figyelmet, de a vadak mégiscsak „hozzájuk tartoznak”. Nehezen adott választ a polgármesteri hivatal és az erdő kezelője is, mert a felelősségüket ők is valószínűleg átérzik, mint ahogyan a közös megoldás lehetőségét is, s ez reményt adhat a továbbiakra nézve: nem kell rettegve vezetni majd a Pallagi úton.

- Égerházi Péter -

Kölcsönösen veszélyes egymásra ember és vad a Pallagi úton

Fél év alatt tíz vaddal ütközéses baleset történt a Pallagi úton, legutóbb a múlt hét elején ütöttek el egy őzet éjszaka. Az eset ugyan nem egyedi, de a gyakoriság szembetűnő, ráadásul kérdéses, hogy minden eset tudomására jutott-e az illetékeseknek. Kész csoda, hogy eddig még nem történt személyi sérülés. A helyzet megoldásért kiált, de ahhoz előbb minden körülményt meg kell ismerni, ami hátráltatja, vagy előrébb viheti az ügyet. Erre tettünk kísérletet.