Legalizálhatók az illegálisan fúrt kutak

Debrecen - A módosítás nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító vízi létesítmények között.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kezdeményezte azt a jogszabálymódosítást, melyről kedden este számolt be az MTI, és a 2016. június 4. előtt illegálisan kialakított kutak fennmaradását teszi lehetővé bírságmentesen. A közlemény szerint ezt az érintetteknek az illetékes vízügyi hatóságoknál 2018 végéig kell elintézniük.

Az 1995. évi vízgazdálkodásról szóló törvényt módosító új jogszabály elsősorban a mezőgazdasági célú kutakat érinti, de nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító vízi létesítmények között.

Kiterjed a vízügyi hatóságok, illetve a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkört gyakorló települési önkormányzatok jegyzőinek eljárásaira is. Eddig ugyanis azt a vízhasználót, aki vízjogi engedély nélkül hozott létre vízkivételt biztosító létesítményt, így például fúratott kutat, a vízügyi hatóság kötelezte a vízvételezés megszüntetésére vagy felfüggesztésére, illetve a kút átalakítására vagy megszüntetésére. Ezen kívül 300 ezer forinttól egymillió forintig terjedt a bírság.

Egy, a témában jártas szakembertől megtudtuk, ez a változás kevésbé érinti a lakossági kutakat, mint a gazdálkodók öntözési céllal létrehozott létesítményeit. A magáncélú vízkivételhez elég volt egy jegyzői engedély, valamint a kút megterveztetése, és vízkészletjárulékot sem kellett fizetni az államnak évi 500 köbméternél kevesebb felhasználás esetén. A nagyobb fogyasztóknak viszont már a vízügyi hatóságtól (két éve a katasztrófavédelmi igazgatósághoz tartozik) kellett engedélyt kérni, illetve ennek elmulasztásáért az szabhatott ki bírságot.

Pályázhatnak is

Információt kértünk a módosítással együtt járó teendőkről a katasztrófavédelem vízügyi hatóságától is, csütörtökre ígértek választ. Azt viszont a kamara közleményéből tudni lehet, hogy a legálissá vált kutak tulajdonosai európai uniós pályázatokon is indulhatnak, például a Vidékfejlesztési Program keretében, 49,5 milliárd forinttal támogatják egyebek között a vízvisszatartást, a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodást és a takarékos öntözési technológiák elterjesztését.

HBN–ÉP