És vajon ki fog itt dolgozni?!

Debrecen - A tömeges külföldi munkavállalás idehaza felülírta a jól ismert közgazdasági logikát.

Ha hinni lehet a különböző felméréseknek, akkor bizony idehaza a feldolgozóipari cégek fele munkaerőhiánnyal küzd, ami tartósan felfelé hajthatja a béreket. Csakhogy, amennyiben a reálbérek emelkedése nem a termelékenység javulásából fakad, az könnyen inflációhoz vezethet…

Fordítva a lovon

Mellár Tamás, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke szerint abból, hogy immár 41. hónapja emelkednek itthon a reálbérek, egyáltalán nem következne az, hogy egyre pusztítóbb mértékű a szakemberhiány a gazdaság legkülönfélébb területein. – Sőt, a közgazdaságtan logikája szerint ennek éppen az ellenkezőjének kellene bekövetkezni. Hiszen ha a reálbérek növekednek, akkor ugye a munka költsége emelkedik, ha pedig a munka költsége emelkedik, akkor nem akarnak annyi munkást alkalmazni a cégek. Ergo a munkanélküliségnek nőni kellene, csakhogy nálunk az állástalanok száma éppen csökken – mutatott rá a látszólagos ellentmondásra az egyetemi tanár, hozátéve, hogy a közgazdasági logika felborulása mögött egy egészen más tényezőt kell keresni, a magyar munkaerő tömeges külföldi munkavállalását. „Ha igaz az a szám, hogy fémillió honfitársunk nyugaton dolgozik, további 200 ezret pedig a közmunka zár karanténba, elszigetelve ezeket a jobb sorsra érdemes embereket az elsődleges munkaerőpiactól, akkor bizony 700 ezer ember hiányzik a nem egészen 4 millió munkaképes korú polgár közül. A statisztika szintjén persze ezek a folyamatok csökkenő munkanélküliségben és növekvő szakemberhiányban mutatkoznak meg. Pozitívumként beállítva azt, ami valójában negatívum” – véli.

Nem orvosolja

A közgazdász professzornak meggyőződése, hogy a reálbérek emelkedése rövid távon nem orvolsolja a munkaerőhiány problémáját, mivel valóságos szakadék tátong a nyugati és a magyar bérszínvonal között. – Valójában az a helyzet, hogy a termelékenység itthon alacsonyabb, mint nyugaton, ugyanakkor a technológiai forradalom idehaza hosszú évtizedek óta várat magára. Ráadásul a versenyszférában mindennek szerkezetváltással kellene együtt járni, ami leépítené az elavult szektorokat, és felépítene a helyükre korszerű, ütőképes szektorokat. Erre azonban semmi jel nem mutat. Persze, központilag is el lehet rendelni a bérek emelését, de ha a növekmény mögött nincs valós teljesítmény, akkor a bérek vásárlóereje csökken, és újra kopogtat az infláció. És itt a kör bezárult – válaszolta a Napló megkeresésére Mellár Tamás.

Kevesebb élőmunkát

Mélykuti Tibor, a debreceni tejüzemet nemrég megvásárolt Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója cégvezetőként ugyanazokat a problémákat éli meg naponta, amiről a professzor is beszélt. Náluk a legégetőbb probléma a gépkezelőknél és a raktári dolgozóknál van. – Szeptembertől 5-7 százalékkal emeljük a béreket, függetlenül a tejpiac ismert nehézségeitől. Ha ugyanis ezt nem lépjük meg, akkor ellehetetlenül a termelés. Mi egyébként már januárban is emeltünk bizonyos kollégáknál 20 százalékot csak azért, hogy ne menjenek külföldre – avatott be a 700 embert foglalkoztató tejipari cég vezetője. Szerinte egyébként az uniós támogatásoknál sem kellene a dolgozói létszám bővítését feltételül szabni, hiszen a hatékonyság javítása pontosan az automatizálás irányába mutat. Példaként azt a hollandiai üzemet említette, mely ugyanazt a napi 520 ezer liter tejet a hollandoknál fele annyi dolgozóval állítják elő, mint az Alföldi Tej Kft. központi gyára.

- Petneházi Attila -

Miért nőnek a bérek?

A vállalkozások egyre inkább felismerik, hogy emelni kell a munkavállalók bérét ahhoz, hogy megtartsák őket, a piac kezdi beárazni a munkaerő-keresletet – mondta Simon Attila, munkaerőpiacért felelős helyettes államtitkár a köztelevízióban. Emlékeztetett, hogy az év első öt hónapjában 7,5 százalékkal nőttek a reálbérek, melyek 41 hónapja folyamatosan emelkednek. Az örvendetes jelenség okai között említette, hogy továbbra is nagyon alacsony az infláció, szinte nincs áremelkedés, valamint, hogy az szja mértéke 16-ról 15 százalékra csökkent.