Nem lehet felkészülni a kistestvér érkezésére – vagy mégis?

Debrecen - Pszichológus adott tanácsokat a testvéri féltékenység enyhítésére.

– Egy kistestvér születése nagy öröm lehet a családnak, az elsőszülöttnek azonban kevésbé. Sok szülő tapasztalja a féltékenységet – a Születés Hete elnevezésű programsorozatban kedden ennek megelőzésére, vagy épp enyhítésére adott gyakorlati tanácsokat előadásában dr. Balogh Klára pszichológus. – Szülői szempontból jó megoldásnak tűnhet, hogy a kistestvér érkezését követően akár több hétre is elvigyék otthonról a nagyobb gyereket a nagyszülők. Ez kényelmes, s egyébként a gyerek is jól érezheti magát, azonban pszichoterápián tapasztaltam, hogy felnőttként már mint sérelmet hozzák magukkal ezeket a történeteket, hiszen ők úgy élték ezt akkor meg, hogy nem kellettek, s kirakták őket otthonról. Ennek elkerülése érdekében éppen ezért ne elvigyük a gyermeket, hanem hozzánk érkezzen a nagyszülő – mondta a szakember.

Kapjon külön időt

Mint az az előadáson elhangzott, az első gyerek – pláne, ha első unoka – úgy érzi: ő a kiskirály a családban, és övé az egész tér, mely a kistestvér érkezésével nemhogy megfeleződik, de megtizedelődik. Ezt időnként nehezen viselik, éppen ezért a pszichológus szerint fontos, hogy ilyenkor az apa átvegye a nevelés egy részét. – A gyereknek úgyis az az igénye már, hogy a külvilágban tájékozódjon, s leváljon egy kicsit az édesanyáról. Már a terhesség alatt érdemes fokozatosan apát bevonni, hogy együtt csináljanak külön programot. Ez azért fontos, hogy ne hirtelen kelljen anyáról leválnia – fogalmazott dr. Balogh Klára. Hozzátette: a kicsitől függetlenül legyen külön ideje a nagynak akár apával, akár anyával, vagy néha csak úgy hárman is, hogy a régi illúzió megmaradjon. – Azt az időt például, amíg a kicsi alszik, hiába tölti a nagyobbal az anyuka, a gyerek ekkor is azt érzi, hogy anya fél szeme a tesón van. Ezért jelöljünk be esetleg a naptárban egy napot, amikor pár órát valóban csak a naggyal töltünk – fűzte hozzá.

Előfordul, hogy egybeesik a kistestvér születése az óvoda- vagy iskolakezdéssel, mely az új közösség miatt eleve nehéz időszak a csemete életében. Erre rányomhatja a bélyegét az is, hogy neki el kell menni, míg a testvére otthon van az édesanyjukkal. Ilyen esetekben is nagyon fontos, hogy a gyerek külön tölthessen együtt időt a szüleivel. Az óvodás gyereknek például egy hónapban adhatunk négy szabadnapot, amikor nem kell óvodába mennie. Ehhez ne kelljen betegnek lennie, mert előfordulhat, hogy ezen esetekben pszichoszomatikus betegségeket idéz majd elő, hogy az édesanyjával maradhasson – közölte a szakember.

Csak az övé

Féltékenységet vált ki az az élethelyzet is, amikor a kisebb testvér elveszi a nagyobb játékát. A pszichológus ezért azt ajánlja, hogy annak, ami a nagy testvér számára nagyon értékes, jelöljünk ki egy polcot, melyhez a kicsi nem nyúlhat hozzá, csak ha a nagy testvér úgy dönt. Ezzel a kontroll a nagynál marad, s elkerülhető a konfliktus. Természetesen a kistestvérnek is legyen olyan játéka amivel a nagy nem játszhat. Ezzel megtanulják az enyém-tied-övé tulajdonrendszert, illetve az együttműködést. – Nem kell attól tartani, hogy a gyerek így önző lesz, mert a tapasztalat épp az ellenkező. Ha a nagy tesó úgy érzi, hogy a kicsinek örömet akar okozni, oda fogja adni a féltve őrzött játékot is – jegyezte meg Balogh Klára.

A pszichológus szerint tévhit, hogy a gyerekeinkkel egyenlően kell bánni! Adjunk arányosan, de nem ugyanazt, hiszen a gyermekeink nem egyformák, így az igényeik is másak, éppen ezért személyre szabott szeretetet próbáljunk adni.

HBN–PÁTZ

Nem szeretni, tisztelni kell

– Minden kapcsolatban vannak született, választott és kényszerkapcsolatok. A született az édestestvér, a választott a szerelmi, míg a kényszerkapcsolatok az anyós, a sógornő, illetve a páromnak a gyereke. Én választom a páromat, de az ő gyereke az én gyerekemnek egy kényszerkapcsolat. Éppen ezért ne várjuk el, hogy szeressék egymást, a lényeg, hogy a tisztelet alakuljon ki – hangsúlyozta a szakember.