Debrecenben nem is élnek szegény gyerekek?

Hajdú-Bihar - A lehetőségtől ősztől eleső települések polgármesterei nem értenek egyet a döntéssel.

Miközben több minisztérium apparátusa is azon munkálkodik, hogy miként lehetne a hazai tejágazatot a konkurencia fojtogatása ellenére életben tartani, a Klik-központ által kiküldött körlevél arról tájékoztatja az intézményvezetőket, hogy szeptemberből az ország mely járásaiban folytatódhat az iskolatej-program, és melyekben nem. A levélhez mellékelt táblázatból kiderül, hogy megyénkből a debreceni és a hajdúszoboszlói járás nincs a kedvezményezettek között. Az intézkedést állítólag az indokolja, hogy a program egyre népszerűbb, és egyre többe kerül.

Fordítva a lovon?

„Mivel a jobb módú településeken is élnek rászoruló gyerekek, én nem településekre bontanám le a támogatást, hanem bizonyos kereteket adnék az iskoláknak, és az intézmények maguk eldöntenék, kik azok a tanulóik, akik rászorulnak. Így ugyanis előfordulhat, hogy egy szegényebb településen kap segítséget a leggazdagabb család sarja is, és viszont; a gazdagabb településeken a legszegényebb gyerekek sem jutnak hozzá iskolatejhez vagy a joghurthoz” – válaszolta megkeresésünkre Sóvágó László, Hajdúszoboszló polgármestere, aki szerint egyébként a teljes magyar szociálpolitikára az a jellemző, hogy nem személyre szabja a segítséget, hanem csoportokra. – Itt van például a családi pótlék. Miért kell egy fél millió forintot kereső embernek családi pótlékot kapni? Mi, itt a városban próbáljuk a rászorultság elvét követni. Manapság például divatos olyanokat mondani, hogy 70 éven felüliek nem fizetnek szemétszállítási díjat. Miért is? Hajdúszoboszlón ilyen általános szabály nincs, viszont több száz embernek adunk segítséget, aki ezt a pénzt egyébként nem lennének képesek kifizetni – mondta a városvezető.

Nem boldog tőle

Váradi Jenő, Hajdúszovát polgármestere is hallott már a tervezett intézkedésről, és nagyon nem boldog tőle. „Nem értek egyet azzal, hogy a hajdúszováti gyerekek csak azért ne kaphassanak ősztől iskolatejet, mert a hajdúszoboszlói járáshoz tartozunk. Pedig igény lenne rá, hiszen az iskoláskorú gyerekeink legalább 70-80 százaléka hátrányos helyzetű családban él. Ha mégis bekövetkezik, hogy megszűnik a központi támogatás, akkor át kell gondolnunk, hogy mit tehetünk. A település lehetőségei végesek, de egyeztetni fogunk az intézményvezetővel is a teendőkről – mondta.

Bajusz Istvánné, Nagyhegyes polgármestere szerint egyformán kellene kezelni mindenkit, nem pedig a jobb módú településeket azzal büntetni, hogy vagy helytállnak az állam helyett, vagy nem kapnak a gyerekeik iskolatejet. – Az a helyzet, hogy egy sor dolgot (ami már nem kötelező feladatunk) így is mi finanszírozunk az állam helyett. A normatívánk is kevesebb, mint a szegényebb településeké. Ezzel együtt biztosan találunk megoldást arra a testülettel, hogy az a harminc százaléknyi hátrányos helyzetű iskolásunk is kaphasson iskolatejet, aki ősztől állítólag kiesik a rendszerből – adta tudtunkra a polgármester asszony.

Kedvező tapasztalatok

Beke Imre, Nádudvar polgármestere a Naplónak úgy fogalmazott, hogy mint minden településen, náluk is vannak rászoruló gyerekek. „Az is egyértelmű, hogy az iskolatej-program nagyon népszerű, rengeteg tapasztalatunk van, és sajnálnánk, ha a városban élők a jövőben elesnének ettől a lehetőségtől. Sok gyerek a reggelijét ott kapta meg az iskolában, tehát feltétlenül szükség van rá. Ezért adott esetben az önkormányzat át fogja tekinteni, hogy mit tud tenni” – közölte.

– A hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc Általános és Alapfokú Művészeti Iskolának mintegy 900 tanulója van, amely iskola egyházi fenntartásban van. Ezen intézményben a fenntartó gondoskodott az iskolatej-pályázat benyújtásáról. Az állami fenntartású iskola a Csapókerti Általános Iskola Tagintézményeként működik, ahol mintegy 100 gyermek tanul. Az állami fenntartású iskolával most folynak az egyeztetések az iskolatej program ügyében – válaszolta a Napló megkeresésére Antal Szabolcs, Hajdúsámson polgármestere.

- Petneházi Attila -

Jön az uniós iskolatej

Egyesítenék a tagállamok különálló, egészséges étkezést népszerűsítő programjait, és támogatás is jutna rájuk. Egy európai parlamenti tervezet összeolvasztaná az uniós iskolai tej- és gyümölcsprogramokat, és 20 millióval, 250 millió euróra növelné azok költségvetését. „Az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás adja a jó egészség alapját, azonban az EU-szerte visszaesett a gyümölcs-, zöldség- és a tejfogyasztás. Éppen ezért kulcsfontosságú az iskolai gyümölcs-, zöldség- és tejprogramok megerősítése” – mondta a tervezetet a Parlamenten végigvivő Marc Tarabella képviselő.