Már megkezdődött a kullancsinvázió

Hajdú-Bihar - Megyénkben 54, ebből Debrecen járásban 13 betegnél diagnosztizáltak Lyme-kórt tavaly.

A közönséges kullancs számos kórokozót hordozhat és terjeszthet, amelyekkel vérszívása során az embert is megfertőzheti. E betegségek közül Magyarországon elsősorban a Lyme-kór és a kullancs terjesztette vírusos agyvelőgyulladás fordul elő. Kullancsok szempontjából hazánkban két aktivitási csúcsot figyelhetünk meg: az első március végétől június elejéig tart, a második, kisebb csúcs pedig szeptemberben jelentkezik.

Óvintézkedések

– Hajdú-Bihar megyében 54 betegnél, ebből Debrecen járás területén 13 páciensnél diagnosztizáltak Lyme-kór megbetegedést. Kullancs által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás szerencsére nem fordult elő a megyében – tájékoztatta a Naplót dr. Galgóczi Ágnes, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály járványügyi osztályvezetője. Mint azt a szakember kérdésünkre elmondta, általánosságban igaz, hogy az agyvelőgyulladás kórokozója ritkábban, míg a Lyme-kórt okozó baktérium gyakrabban fordul elő a vérszívóban. Korábbi hazai felmérések alapján az agyvelőgyulladást okozó vírust Magyarországon a kullancsok 0,05 százaléka hordozza.

A Lyme-kór antibiotikumokkal kezelhető, míg a vírusos agyvelőgyulladás esetén tüneti terápia (lázcsillapítás, fájdalomcsillapítás), esetleg kórházi kezelés szükséges.

A közönséges kullancs legnagyobb számban a gazdag, sűrű aljnövényzetű erdőkben, bokros-fás területeken fordul elő, de megtalálható városi parkokban, játszótereken, kiskertekben is. Dr. Galgóczi Ágnes általános szabályként hangsúlyozta, hogy a mezők, erdők és más, kullancsokban gazdag élőhelyek területén csak a kijelölt gyalogutakat használjuk, ugyanis ez segíthet megelőzni azt, hogy kapcsolatba kerüljünk a növényzeten tartózkodó kullancsokkal. Lehetőség szerint mindig a sétautak közepén haladjunk és kerüljük az aljnövényzettel sűrűn fedett helyeket és használjunk kullancsriasztó szert. Ha a bőrünkbe fúródott kullancsot időben felfedezzük és eltávolítjuk, akkor nem kerülhetnek a kórokozók a szervezetünkbe, ugyanis az állat jellemzően csak a beszúrást követő néhány óra múlva juttatja fertőzött nyálát az emberbe. Hazaérve mindenképpen tartsunk „vérszívóvizitet”, azaz tüzetesen nézzük meg, hogy van-e a bőrünkben kullancs.

HBN–PÁTZ

Védekezés a kullancsok ellen

A riasztószereket mindig a használati utasítás szerint alkalmazzuk, amelyből azt is megtudhatjuk, hogy milyen gyakran (hány óránként) javasolt az adott készítmény ismételt alkalmazása. Ha a túra/séta során világos színű ruházatot viselünk, akkor azon könnyebben észrevehetjük a ránk kapaszkodó, sötét színű kullancsokat. A bőrbe fúródott, táplálkozását megkezdő kullancs korai eltávolítása a kórokozók átvitelének megakadályozására is alkalmas. A kullancs eltávolításához legalkalmasabb egy vékony hegyű csipesz, amellyel a kullancsot a bőrhöz minél közelebb foghatjuk meg anélkül, hogy az utótestét összenyomnánk. A megragadott kullancsot határozott mozdulattal húzzuk ki a bőrből. A kullancs terjesztette vírusos agyvelőgyulladás megelőzhető védőoltással. Mivel a megfertőzött haszonállatok teje is közvetítheti a vírust, fontos a nyers kecske- és tehéntej fogyasztás előtti forralása, amellyel a kórokozó elpusztítható.