Központi segítséggel élesztik újra az amatő­rök színjátszását

Balmazújváros - Általános- és középiskolás diák, egyetemista, közmunkás és területi képviselő jól megférnek egymás mellett. Közös bennük a színjátszás szeretete, amihez tavaly központi forrásból kaptak keretet a nekik lehetőséget nyújtó intézmények. Hogy pontosan mi is ez a program, arról Kiss Gábor Boldizsár, a Művelődési Intézet szakmai módszertani főosztályvezetője beszélt szombaton Balmazújvárosban, a megyei Pajtaszínházi szemle megnyitóján.

Az igazgató emlékeztetett arra, hogy az ország hat megyéje 24 települését érintő program tavaly ősszel kezdődött. Célja a vidéki amatőr színjátszás felélesztése, a kőszínházak szakmai tudásának a kistelepülésekre eljuttatása. Az amatőr színjátszásnak ugyanis közösségépítő szerepe van, ami erősíti a szülőhelyhez kötődést, az identitás megerősödése pedig a nemzet megtartó erejének az alapja – folytatta az igazgató. A legtöbb településen a próbáknak helyszínt adó partnerek, a közösségi színterek hívószavára álltak össze az érdeklődő műkedvelők. A csoportok az elmúlt hónapokban egy-egy előadást állítottak színpadra.

A magyar kultúra napja alkalmából január 23-24-én a Magyar Művészeti Akadémia szakmai támogatásával a Nemzeti Színház stúdiószínpadain megrendezett Pajtaszínházi szemlén több mint 350 amatőr színjátszó mutatkozott be. A négy hajdú-bihari társaság nagy sikert aratott produkciójával, a megyei szemlének pedig Balmazújváros adott otthont a múlt szombaton.

Előny és hátrány is

A derecskeiek élőzenével kísért és humorral is fűszerezett érdekes előadása után az egyik legszebb női hang „tulajdonosát” kérdeztük a csoportról. Marczin Viktória, aki gyerekkora óta énekel népdalokat, s ezeket most már tanítja is, elmondta, két évvel ezelőtt állították színpadra az István a király rockoperát, és a társaság nagy része annak a társulatnak a tagja. Csak alkalmanként állnak össze, így tavaly októbertől próbálják a most bemutatott darabot. Úgy véli, Mercs János mentorálásával sokkal jobbak lettek, a próbákat is komolyabban vették.

A Csokonai Színház művésze szerint alapvetően jó amatőrökkel dolgozni, de hátránya is van. Jó, mert nem kényszerből, hanem lelkesedésből csinálják, és „tisztább” a hozzáállásuk a profikénál. Az árnyoldala pedig éppen az amatörizmus, mert megesik, hogy valamelyik szereplő nem ér rá, így borul az egész próba, vagy nem időben érkezik, akkor ki kell találni valamit, ami azért izgalmassá teszi a dolgot. A Nemzeti Színházbeli fellépésük számára is emlékezetes marad a remek fogadtatásról. Kérdésre, hogy milyen jövője lehet ennek a most még központilag támogatott programnak, Mercs János azt mondta, ha csak két új embernek csinálnak kedvet a színjátszáshoz, már megérte, másrészt, ha csak évente létrejön egy előadás a kisvárosokban és falvakban, akkor is elérte a célját. Ettől ugyanis szerinte az ott élők kedvet kaphatnak a profi színházak látogatásához is.

HBN–ÉP

A program résztvevői

Táltos Dráma és Musical Társulat, Derecske: „Képzelt riport egy átlagos hétköznapról…”.

Csoportvezető: Nádházi Tálas Csilla Mentor: Mercs János

Szélrózsa Néptáncegyüttes, Földes: A földesi ködmön.

Csoportvezető: Balázsiné Bíró Valéria,

Mentor: Lakó Zsigmond.

Lakat Színpad, Kaba: Mit mondott a kabai asszony? pletyka 10 percben és Móricz Zsigmond: Dinnyék paraszti komédia.

Csoportvezetők: Varjú Sarolta, Bagi Andrea

Mentor: Bakota Árpád

SOÓSKÁK, Balmazújváros: Rómeó és Júlia.

Csoportvezetők: Nagy Sándor, Lósné Hüse Erzsébet

Mentor: Kis Gergely Máté.