Az eszközeink okosodnak, miközben mi butulunk

Debrecen - A technika gyorsan fejlődik, de az ember ugyanaz marad – véli a jezsuita szerzetes.Miközben mára korlátlan mennyiségben tudunk adatot tárolni, paradox módon az elmúlt 100 évben megnövekedett a kulturális veszteség; a tömegmédia ugyanis csak a bestsellert tartja számon – mutatott rá Kiss Ulrich jezsuita szerzetes, aki a Svetits Hetek Média programsorozatának vendége volt a napokban; a gimnazistáknak „Média: mi fogyasztjuk, vagy minket fogyaszt?” címmel tartott humorral fűszerezett előadást.

– Óriási változáson megy át az emberek közti kommunikáció, valahogy úgy, ahogyan Guttenberg idejében, amikor a könyvnyomtatás feltalálásával már nem néhány ember másolta és terjesztette az olvasnivalót (elsősorban persze a Bibliát és annak magyarázatait), hanem tömegekhez jutott el a szent könyv, és ez maga után vonta az írni-olvasni tudás elterjedését is. Tulajdonképpen ez a folyamat néhány évtizede zajlott le Kínában vagy Indiában, Afrikában pedig most tapasztalható – magyarázta. – Ugyanakkor, míg az elmúlt évszázadban Magyarországon lecsökkent az analfabéták száma, ma újra nő; sok tanár panaszkodik az „írástudatlan” fiatalokra.

Generációs különbség

Az előadó idézett egy felmérést, melynek során kommunikációs szokásokat vizsgáltak a hazai felnőttek körében, heti többszöri médiafogyasztásra vonatkozóan, 2013 és 2014 összehasonlításában.

– Eszerint a legnagyobb a változás a nyomtatott sajtónál, egy év alatt tíz százalékkal csökkent a napilapok olvasottsága, ma mindössze 36 százalék a felnőtt lakosság körében – idézte Kiss Ulrich, s az olvasás kapcsán nem mellesleg felhívta a diákok figyelmét a könyvtárak utánozhatatlan atmoszférájára. – A rádióhallgatás viszonylag stabil és minden korosztályban az, ugyanis a legkülönbözőbb tevékenységek közben végezhető. Nem meglepő, hogy az internet használata nő; e szempontból pedig egy forradalom közepén vagyunk, ami nemcsak technológiai, hanem kulturális kérdés is. Hatalmas változás ez, melynek senki sem tudja a következményeit!

Az előadó megjegyezte: a digitális analfabéták száma csökken, s e téren megfigyelhető egy generációs különbség, mert bár az idősebbek hiába használják egyre többet a világhálót és a kütyüket, egyre inkább „beleszorulnak” a meglévő tudásukba, mert nem győzik a gyors technológiai fejlődést követni.

Ma már nem csak emberekkel, állatokkal és – hitünk szerint – Istennel kommunikálunk, de tárgyakkal is. Rohamosan terjednek az okoseszközök, minden digitalizálható, és fogják is digitalizálni! – mondta.

Tartozni valahová

Az (egyébként közgazdász végzettséggel is rendelkező) előadó szerint az 1929-33-as gazdasági világválság arról szólt, hogy a gőzgépről át kellett állni az elektromos eszközökre, melyek ezután terjedtek el rohamléptekben, ma ugyanez a változás zajlik, csak ma a nanotechnológia és a bionika (a biológia és a digitális forradalom közös iparága) szerez magának teret. Csakhogy az elképesztő technikai fejlődés mellett az ember tulajdonságai évezredek óta nemigen változtak…

A tévé vagy internet a valahová tartozás szükségletét elégíti ki az ember életében – mutatott rá Kiss Ulrich. Úgy véli, az egyház fő feladata (még inkább, mint a médiáé!) a kommunikáció. Szerinte az egyház 2000 éve örömhírt közöl, és ma a médiával szoros szövetségben kellene működnie azért, hogy közösségeket kovácsoljanak – ez azonban ritkán van így. Mindkettő dolga lenne, de igazán csak az egyház teszi ezt: segíteni az embereknek abban, hogy megértsék, mi történik körülöttük! – figyelmeztetett.

HBN- SzT