Ligetaljai hétköznapok: a hátrányokból előnyt kell kovácsolni

Debrecen, Nyíradony - Meglepő fejlesztések valósulnak meg, de ugyanott tetten érhető a mélyszegénység is. Interjú Kondásné Erdei Máriával, Nyíradony polgármesterével.

A város 1881-től a ligetaljai járás székhelyévé vált, amely ez időben az ország legrosszabb helyzetű megyéjének, Szabolcs vármegyének a legelmaradottabb térsége volt. Ehhez a járáshoz egészen 1950-ig tartozott, amikor is a járást felszámolták, és településeit Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megye területéhez csatolták. Manapság változatos képet mutat a ligetaljai település: Gúthon űzi a vadat a vadászarisztokrácia, a városközpontban sorra emelkednek az új épületek, s kap egyre több feladatot a közigazgatásban is a település.

A Ligetalja egyelőre ismeretlen fogalom az idegenforgalomban. Lehetségesnek tartja-e vonzóvá tenni a térséget?

Kondásné Erdei Mária: Nem kell nagy attrakció a szép, ligetes-erdős részek vonzóvá tételéhez, csupán néhány cél­állomás felfűzése egy programkínálatra. A mellettünk fekvő Gúthi erdőt kiemelt, külföldiek által is kedvelt turisztikai célpontként tarják nyilván a vadászat kedvelői. Emellett napjainkban jól működő vállalkozói kezdeményezések vannak az idegenforgalom fellendítésére. Ezen kívül nem egyszer találkozni bakancsos turistákkal vagy kerékpáros kirándulókkal, akik arról érdeklődnek, merre lehetne kirándulni, milyen látnivalók vannak környékünkön. De a helyben élők megváltozott életmódja következtében is nő az igény a sport- és szabadidős kultúrparkok, kirándulóhelyek iránt. Ma a vidéken élők nagy többsége már nem a második gazdaságban - vagyis a háztájiban - tölti szabadidejét. Elsősorban nekik kell lehetőségeket teremteni. Ilyen lehet a Hajdúsámson irányából Nyíradony déli határán áthaladó Szatmári út - régen az erdélyi sókereskedelem útvonala – bekapcsolása a túraútvonalak körébe, illetve törekedni kell a Gúthi erdőben kialakított turisztikai látványosságok ismertebbé tételére is. Jól felfogott érdek az erdő környezetvédelmi szerepének megőrzése mellett az emberek mindennapi életére gyakorolt pozitív hatásának a kiaknázása, a Puszta-templom romjai mindig is vonzották a környéken élő települések lakóit, s ez ma sincs másként. A helyi idegenforgalom megerősítését szolgálva több szálon kapcsolódunk a megyei önkormányzat, illetve a Nemzeti Művelődési Intézet által koordinált hazai és határokon átnyúló akciókhoz is; ilyen a közelmúltban életre hívott Vásárszövetség vagy az évek óta működő Királyok, fejedelmek útja - program.

Mennyiben befolyásolja a várost a boldogulásban a Debrecentől és Nyíregyházától (és az autópályától) való távolság, a félreeső földrajzi elhelyezkedés?

Kondásné Erdei Mária: Nyírségi „homokvárosként” más színt viszünk a megyei palettára, mint a bihari vagy a hajdúsági települések. Az 1950-ben bekövetkezett megyeváltás után Debrecen felé orientálódtunk, de nem szakadtunk el a nyírségi településektől. Nem hátrányként éljük meg vidéki létünket, s a félreeső földrajzi elhelyezkedést, sőt, igyekszünk ebből a helyzetből előnyt kovácsolni: így tud sajátos arca, önálló élete lenni Nyíradonynak, szemben a nagyvárosok árnyékában létező településekkel. Bár a munkavállalók közel 20 százaléka ingázik a közeli nagyvárosokba, örömmel veszik, hogy az ügyek intézése, s bizonyos szolgáltatások igénybe vétele helyben lehetséges. 2013-ban másodszorra adatott meg a történelmi esély a járási központ szerepkör betöltésére, melyet szeretnénk minél magasabb színvonalon teljesíteni. A jól szervezett közlekedés, a kerékpárutak megépülése és – reményeink szerint a 471-es út felújítása - további előnyökkel kecsegtet. A buszos körjáratok megszervezése a járási hivatal megközelíthetőségét szolgálja és segíti az évek óta jól működő, s a partiumbeli településeket is kiszolgáló középiskolánk tevékenységét is.

A 2001-es népszámlálás idején a lakosság 7 százaléka romának vallotta magát, a demográfiai trendek alapján feltételezhető, hogy ez az arány tovább nőtt. Milyen feladatokat jelent ez az önkormányzat számára?

Kondásné Erdei Mária: Nyíradonyban a roma lakosság nagy része a szép nevű Bokrétás utcán és környékén él. Jó néhány család áldatlan körülmények között, sok gyerekkel, rokonokkal egy fedél alatt, elégtelen lakhatási feltételekkel, mélyszegénységben. Rajtuk kívül – nem csak a romák – sok más család is él albérlőként a saját maga által épített, vásárolt házban, ahol általában a kártyás mérőóra biztosít kimért világosságot, meleget. Biztonságérzetüket a 3-6-8, s a legjobb: a 12 hónapra szerződött közmunka adja, amelyért tülekedés van a közfoglalkoztatási irodánkon. Igyekszünk ezeknek a családoknak a problémáját komplexen kezelni, hogy az élet minden szegmensén segíthessünk: a lakhatás támogatása, a gyermekneveléssel kapcsolatos problémák megoldásában segédkezés, az óvodai, iskolai hiányzások okainak kiküszöbölése, a tehetséges gyermekek nyomonkövetése, szakemberek bevonásával életvezetési tanácsadás, a közösséghez való pozitív viszony értékelése mind része az eszköztárunknak. A hitelesség és következetesség, az emberi szóban is megmutatkozó szociális érzékenység, a munkában való helytállás elismerése, és az alacsony szinten bár, de minden napra biztos megélhetést nyújtó munkaszervezés viszonylagos nyugalmat hoz ezeknek az embereknek a közfoglalkoztatás révén. Aki elhanyagolja a gyermekeit, ő maga is elkallódik; de aki szeretne kitörni a rossz helyzetéből, az jobban boldogul. A családcentrikus gondolkodás sokak számára példa lehetne, azonban a 13-14 éves korban nagyon kell a figyelem, hogy ne ismétlődjenek meg például a korai gyermekvállalást sugalló szülői minták.

Ehhez kapcsolódik, hogy törekednek a leszakadó városrészek leromlását okozó folyamatok megállítására és megfordítására, mind az épített környezet megújításával, mind felzárkóztató programok révén. Hol tart ez a fejlesztés, mik a kilátások?

Kondásné Erdei Mária: 2011 óta zajlik a „szociális célú városrehabilitáció Nyíradonyban” elnevezésű projekt, mely több beruházást is magában foglal. Ennek célja a már említett Bokrétás utcán és környékén, vagyis a leszakadó városrészen az alapvető szolgáltatások biztosítása és lehetőség szerint munkahely teremtése. Ennek a területnek a leromlását okozó folyamatokat segít megállítani és megfordítani a projekt az épített környezet megújításával és felzárkóztató programok megvalósításával, s új közösségi szolgáltatások létrehozásával. A programban tornacsarnok, játszótér épült, aszfaltozott út lett a Bokrétás is, megújult a roma közösségi ház és egy higiénés szolgáltató központ valósult meg, ahol fürdésre és mosásra is lehetőség lesz. Intézkedéseket teszünk a kóbor állatok okozta problémák megoldására is. Mondhatják, persze, hogy majd lerombolják, lelakják ezeket az új épületeket, azonban hinnünk kell abban, hogy a pozitív minta, a szép, kulturált környezet hatni fog.

Sorolhatnánk a csapadékvíz-elvezetést, a gyűjtőutakat, a külterületi kerékpárút-építést, a közvilágítást, az energetikai fejlesztéseket, a járási létesítmények megépülését, amelyekkel, s az előző vezetés által, Tasó Lászlóhoz köthetően, hatalmas fejlődésen ment át a város. Miben kell előrelépni a jövőben?

Kondásné Erdei Mária: Rövid távú cél, hogy a járási szerepkörből adódó kihívásoknak is megfeleljen a település. A jövőben is arra kell törekedni, hogy mindaz, ami megépült, legyen fenntartható, teljen meg tartalommal, szolgálja a városlakók és a járásban élők igényeit. Az előrelépés további útja a versenyképes gazdaságot teremtő ipari park létrehozása lehet. Jelenleg még az önkormányzat számít a legnagyobb foglalkoztatónak, ezen kívül főként a fafeldolgozásra szakosodott vállalkozások működnek eredményesen, de égető kérdés a foglalkoztatási lehetőségek bővítése helyben vagy a közelben. Vannak érdeklődők, akik – akár a határ közeli elhelyezkedés, akár az olcsó munkaerő miatt – készséggel hoznának létre telephelyet a tervezendő ipari park területén. Jelenleg 453 regisztrált munkanélkülivel számolunk a településen. További fejlesztési tervek a három külterületi- a várostól és egymástól is több kilométerre fekvő – településrész, Szakolykert, Aradványpuszta és Tamásipuszta közmű-infrastruktúrájának fejlesztésére vonatkoznak. Égető szükség van néhány belterületi földút aszfaltozására, és szinte valamennyi aszfaltos út javítására is. Az egészségügyi ellátás területén - a Debrecentől való 25-30 kilométernyi távolság és a nehezen megközelíthető külterületi részek miatt - létkérdés volna helyi mentőállomás működtetése. A gyors segítség életet ment, s a jelenlegi szervezési keretek csak másodsorban engedik a másik megyében működő mentőautó riasztását. A helyben megvalósuló mentőállomás működése talán segítené a jelenleg nehézségekkel küzdő orvosi ügyeleti ellátást is. Az infrastrukturális fejlesztésekkel párhuzamosan elengedhetetlen a közösségi kapcsolatok erősítése: az elmagányosodott, bezárkózott emberekkel való szakszerű foglalkozás éppúgy fontos, mint a fiatalok aktivizálása. A vidéki településeken élő fiataloknak jóval kevesebb lehetőségük van az érdeklődési körüknek, életkoruknak megfelelő programokból választani, mint a nagyvárosiaknak. A köztes korosztályok létfenntartó küzdelme, vagy éppen a munkanélküliségből adódó kilátástalanság szintén negatív hatással van a mentális állapotra, s a közhangulatra. Az önkormányzat anyagi eszközei korlátozottak, szinte kizárólag a pályázatokra és az önkéntességre lehet építeni. Új kezdeményezésünk: a jól működő nyugdíjasklubunk mintájára városrészenként idősklub nyitását tervezzük a közművelődési és szociális területen dolgozók szakmai segítségével. Ily módon hasznosulhat néhány közmunkában felújított ház a településen. Visszaállítjuk a kapuk előtti „pletykapados” közösségi együttléteket, ahol lehet, játszó- és sportterekkel aktivizáljuk az itt élőket. A meglévő közösségi terek kapuit szélesre tárjuk a használni akarók előtt.

Még 2012-ben 40 férőhelyes, akadálymentesített, korszerű, térségi szerepű bölcsődét bővítettek-építettek. A gyermeklétszám növekedése indokolta-e, vagy inkább a járásközponti szerepet erősíti?

Kondásné Erdei Mária: Mindkettő igaz: ma is teljes létszámmal üzemel a bölcsőde, s a környező településekről is igénybe veszik a bölcsődei ellátást. A lakhatási és munkafeltételek javulásával – reméljük - emelkedni fog a születések száma nálunk is. A bölcsődei helyek kihasználtsága a megmaradás egyik fokmérője, jelenleg még azt mutatja, vannak szép számmal kisgyermekes, fiatal családok a településünkön. A fiataljaink viszont hiányoznak, nincs olyan utca, ahová ne várnának vissza külföldi munkára szegődött fiút, lányt. Sokan közülük, akár a régi iparoslegények, világot látni, tapasztalni és tőkét gyűjteni mentek, s tervezik a hazatérést; s olyanok is vannak szép számmal, akik európai polgárokká válva elismert szakemberként lájkolják a „nyíradonyiak külföldön és belföldön” nevű facebook-oldalra feltett képeket, híradásokat.

Képesek-e megakadályozni a fiatalok elvándorlását? Helyben milyen munkahelyteremtési lehetőségek vannak? A közfoglalkoztatás mennyit tud hozzátenni ehhez?

Kondásné Erdei Mária: Az elvándorlási folyamatot csak helyben teremtett lehetőségekkel lehet mérsékelni. Jó lenne, ha a diplomásaink, szakmunkásaink visszatérnének, különösen azok, akik azzal a potenciállal, amit diplomával szereztek, a megélhetésért takarítanak, segédmunkát végeznek, mondjuk, valahol Skóciában. Számukra azonban nem alternatíva a közmunkás lét, többet kell ígérnünk, hogy visszatérjenek. Lakhatás és munkahely, minden ezután következik a sorban. Támogatjuk az első lakáshoz jutókat, s keressük a jól iskolázott fiatalokat, hogy megtaláljuk a helyüket a település munkaerőpiacán. A fiatalok esetében a közmunkát gyakorlati időként is értelmezhetjük: többféle lehetőséget ajánlunk, s kiderül, miben jók, mit szeretnek csinálni. A megmaradás egyik záloga az olcsó lakhatás, ezért az elmúlt évben a közmunka-program során két önkormányzati tulajdonú régi lakást tettünk magasabb komfortfokozatban lakhatóvá. Az idei programban további öt régi házat szeretnénk felújítani, melyből egy a tanyai Szatmári úton van, igen leamortizálódott, szinte lakhatatlan állapotban. Telkeket is vásároltunk a közelmúltban, ahová reményeink szerint majd lakópark épülhet kisebb alapterületű lakásokkal, melyek helyi vállalkozások, befektetők bevonásával valósulhatnak meg.

- Barak Beáta -