Babona is alakította ma meglévő naptárunkat

Debrecen - Szabó Gergely: az ókori rómaiaknak köszönhetjük a február 24-i szökőnapot.

– Közmegegyezés alapján a Föld 365 nap alatt kerüli meg a Napot, ám a valóság szerint ez az időszak egy negyed nappal tovább tart, és ezek a negyedek négyévente adódnak össze egy teljes nappá – mondta el a Hajdú-bihari Naplónak Szabó Gergely egyetemi adjunktus a szökőévvel kapcsolatban.

Hiedelem és hiúság

A Debreceni Egyetem Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszékének adjunktusa szerint valószínűleg az ókori rómaiakhoz köthető babona állhat annak hátterében, hogy február 24-ét nevezzük szökőnapnak. A Római Birodalomban március elsején kezdődött az év, és Julius Caesar elrendelte, hogy ehhez viszonyítva hat nappal korábban történjen meg a csúsztatás. Kiemelte, a rómaiak a naptárat a Holdhoz igazították.

Szabó Gergelytől arra is választ kaptunk, hogy miért a február a legrövidebb hónapunk. Korábban augusztus csupán 30 napos volt, ami bántotta Augustus császár önérzetét, mivel a július (amelynek névadója Julius) 31 napig tartott. Az augusztushoz társított plusz egységet februárból „csípték le”.

Elmondta, hogy amíg a kereszténység a római hagyományokat jórészt háttérbe szorította, vagy egyenesen tiltotta, ugyanakkor naptárukat átvette. A kalendáriumot XIII. Gergely pápa reformálta meg, bár az egyetemi oktató úgy véli, inkább finomított rajta, mintsem teljesen átalakította.

– 1964. február 29-én este 11 órakor születtem, de az anyakönyvi kivonatomba március elseje került, így ezen a napon ünneplem a születésnapomat, ha nincs szökőév – fogalmazott lapunknak Vona Imre. A nádudvari férfi hozzátette, gyakran szoktak viccelődni vele azzal kapcsolatban, hogy hány éves is valójában. Megjegyezte, valamilyen szinten különlegesnek tartja ezt a születési dátumot.

HBN–BÁ