A sok energetikai fejlesztéssel mindenki jól jár

Debrecen - Az egyetem nonprofit kft.-je felkészülten várja az energetikai fejlesztésre pályázókat. Interjú Vámosi Gáborral, a Lenerg Energia Ügynökség Nonprofit Kft. ügyvezetőjével.

Bár 2030 még nagyon messze esik a látókörünktől, de azt már tudjuk, Európai Unióban és így Magyarországon is addigra 40 százalékkal kell csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást, amit valószínűleg csak az ilyen arányú megújuló energiafelhasználással lehet elérni. A 2020-ig tartó uniós ciklus végére a vállalásunk 14,65 százalék volt, ennek most körülbelül 80 százalékánál tartunk, vagyis van még teendő bőven ezen a téren. Így gondolta ezt a Debreceni Egyetem is, amikor tavaly létrehozta a Lenerg Energia Ügynökség Nonprofit Kft.-t, melynek ügyvezetője, Vámosi Gábor beszélt lapunknak céljaikról és tevékenységükről.

Kicsit bizarr hangzású a társaság neve, ha figyelembe vesszük, hogy az egyetem berkein belül működik. Hogyan jött létre a kft., amely – az ebben a szektorban működő többitől eltérően –, nem a minél nagyobb nyereség elérését tűzte ki célként.

Vámosi Gábor: A már meglévő létesítményenergetikai klaszter projektmenedzsment cégét átalakítva hoztuk létre a megye, nonprofit szervezetként működő egyetlen energiaügynökségét. A nyereséges működés nálunk is cél, csak az így keletkezett bevételt olyan célokra tudjuk fordítani, amellyel a megújuló energiafelhasználásra, az energiatudatosságra, a környezetvédelem fontosságára hívhatjuk fel a figyelmet. Nagy előnyünk a korábbi években e téren szerzett tapasztalat mellett – hiszen szinte valamennyi korábbi munkatársam itt dolgozik velem –, hogy egy széles egyetemi tudásháttérrel működhetünk, a különböző karok oktatói, hallgatói örömmel vesznek részt a munkákban. Ráadásul gyakorlati hely is vagyunk a diákoknak, és konzulensként a szakdolgozatuk elkészítésében is közre működünk.

Hogyan lehetne meghatározni a működési területüket: helyi, regionális vagy országos?

Vámosi Gábor: Természetesen az egyik legfontosabb az egyetem és Hajdú-Bihar megye energetikai fejlesztése. Ugyanakkor a mi működési területünk sem korlátozott a témakörön belül, annál is inkább, mert az energetika szinte minden pályázati felhívás része, így nagyon széles az a skála, ahol a mi munkánkra is szükség lehet. Elsősorban a megyei települések önkormányzatainak, intézményeinek kis- és középvállalkozásainak kínáljuk a szolgáltatásainkat, de bárhol az országban be tudunk kapcsolódni, tanácsot tudunk adni az előkészítő munkákban, melynek éppen a komplexitás a lényege. A részterületek összehangolása miatt ugyanis többszereplős a pályázatok előkészítése, másrészt előnyt élveznek a pályázók összefogásával tervezett projektek. Jó példa erre az az elképzelés, melyben a megye 19 településén – közvetlen brüsszeli forrás felhasználásával - az energiafelhasználás korszerűsítését szeretnénk elvégezni. Ezek valamennyien rendelkeznek fürdővel, ahol az egyébként elfolyó melegvizet fel lehet használni a hagyományos energiaforrások kiváltására az intézményeknél. Ez a gigaberuházás természetesen a megyében, a Területi- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) energetikai korszerűsítésre előirányzott mintegy 6 milliárd forinton felül valósulna meg, közvetlen brüsszeli forrásból 8-10 milliárd forintos költséggel.

Ha már szóba került a TOP: köztudomású, hogy az egyik legnépszerűbb terület az önkormányzatok körében az épületenergetikai fejlesztés, melynek keretösszegét valószínűleg ötször fel lehetne használni, annyi rá az igény. A 6 milliárdos forrásra sikertelenül pályázók mekkora, közvetlenül Brüsszelben megítélt pénzkeretre pályázhatnak?

Vámosi Gábor: Az energetikai fejlesztésekre elnyerhető közvetlen EU-s források/pályázatok keretösszege hatalmas, ráadásul országonként sincs lebontva az elnyerhető támogatás, tehát ahol ügyesebbek, jobb pályázatokat adnak be, oda több pénzt lehet lehívni. Ehhez viszont többszereplős, komplex energetikai projektek kellenek, melyeket mi is szorgalmazunk, hiszen Magyarország vállalása a megújuló energiafelhasználásban csak így érhető el. Ezért is dolgozunk egy másik projekten, melyben szintén települések összefogására számítunk, hogy ne egyenként próbáljanak pelettel vagy biobrikettel működő, gazdaságtalan rendszert létrehozni. Ehelyett legyen egy központi pelettáló vagy brikettáló valamelyik településen, ahová az érintett önkormányzatok beszállítják a szükséges alapanyagot, amiből készen visszakapnák a számukra szükséges mennyiséget. A közös akarat 70-80 százalékos fűtési energia-megtakarítást eredményezne a projektben résztvevő önkormányzatoknak.

Bár a megyei önkormányzat is működteti saját fejlesztési ügynökségét, úgy tűnik a TOP forrásainak felhasználása kapcsán rendszeres lesz az együttműködésük.

Vámosi Gábor: Mi abból indulunk ki, hogy nem vagyunk egymás konkurenciái, hiszen azzal mindenki jól jár, hogyha sok energetikai fejlesztést sikerül megvalósítani a megyében. Mivel vannak olyan pályázati kiírások, hogy csak akkor számolható el a projekt menedzselésre fordított költség, ha azt száz százalékban állami tulajdonú cég végzi el, s ez az egyetemi fenntartás miatt ránk is vonatkozik, felajánlottuk az együttműködés lehetőséget az ilyen esetekre. Már folytak egyeztetések a megyei önkormányzattal, de mivel konkrét energetikai pályázatok még nem jelentek meg a TOP-on belül, nem tudhatjuk, hány település sikeres pályázásában vehetünk majd részt.

A honlapjuk szerint az ötletadás, pályázatírás és bonyolítás, az energia auditok készítése, valamint a tanácsadás mellett más területeken is tevékenykednek, így például a Jedlik Ányos Klaszterrel is együttműködnek. Mit jelent ez pontosan?

Vámosi Gábor: A klaszter az elektromos meghajtású autók népszerűsítését, fejlesztését végzi, ennek keretében az uniós ciklus végéig 68 ezer töltőhelyet kellene kialakítani az országban. Az együttműködés keretében vállaltuk, hogy máshol még egyáltalán nem alkalmazott mintaprojektet készítünk arról, hogyan használható fel az elektromos autó az egyetemen belül, illetve a campusok közötti közlekedésre, hová érdemes töltőállomást telepíteni ehhez. Ebből kiindulva később a debreceni és a megyei töltőhelyek kijelölése is prioritásként szerepel terveink között. Ebben a munkában egyébként számíthatunk a műszaki karra, ahol komoly előrehaladást értek már el az elektromos meghajtású járművek fejlesztésében. Bár most még kevés jel utal rá, de szerintem robbanásszerűen fog tért hódítani a következő években az elektromos autó. Éppen ezért csatlakoztunk még ideje korán a Jedlik Ányos Klaszterhez, mint ahogyan igyekszünk mindig az elsők között élni az új lehetőségekkel, így tettünk a Horizont 2020 program meghirdetésekor és az esco-finanszírozás esetében is.

Ismertetné ezeket kicsit bővebben, mert az átlag olvasónak ezek az elnevezések nem sokat mondhatnak.

Vámosi Gábor: A Horizont 2020 éppen a már említett közvetlen brüsszeli forrásokhoz való hozzájutást segíti. Az ügynökségünk Horizont 2020 Információs Pontként fog működni tavasztól, hogy személyre szabott információval és tanácsokkal segíthessük partnereinket eligazodni ezek között a kutatás-fejlesztési és innovációs források között. Mivel nagyrészt csak angolul és a valami újdonságot képviselő gondolat mentén érdemes rájuk pályázni, ettől sokan megijednek, pedig hét évre csaknem 79 milliárd eurót különített el az EU ilyen célra. Az esco (Energy Service Company) azaz energiaszolgáltató társaság azoknak nyújt finanszírozási lehetőséget, akiknek garantált energia-megtakarítás elérésével teljesen felújíttatjuk az épületét, nyílászárok cseréjével, hőszigeteléssel, a fűtőrendszer korszerűsítésével, esetleg különböző megújuló energiaforrások beépítésével. Hogyan tudja visszafizetni? Például, ha addig a havi rezsire ki kellett adnia 100 egységnyit, a korszerűsítést követően 75 egységre csökken a kiadása – melyből 40 egység a tényleges rezsiköltség, 35 egység a finanszírozás törlesztő részlete- tehát a 100-hoz képest rögtön megtakarít 25 egységet. A finanszírozási időszak alatt - az energiamegtakarításból - letörleszti a hitelét, így azt követően csak 40 egységnyit kell fizetnie az évekkel korábbi 100-hoz képest. Hát nem megéri neki? Mi mint esco, az Uniótól kapjuk visszatérítendő támogatásként a finanszírozáshoz a pénzt, amiből a felújítást elvégezzük, és természetesen mi fizetjük vissza Brüsszelnek a támogatásként kapott összeget, a hozzánk beérkező törlesztésekből. Nonprofit esco-ként nem a minél nagyobb profit szerzése a célunk, a felújítási költséghez képest nem kell irreálisan magas összeget visszatörlesztenie a megbízónknak, amelyek ebben a konstrukcióban jellemzően önkormányzatok, állami intézmények, de nyitottak vagyunk a vállalkozások energetikai projektjeinek a finanszírozására is. Ez a konstrukció elsősorban a vissza nem térítendő támogatások megszűnését követően válhat népszerűvé, de mi már készülünk rá.

Említette korábban, hogy a nonprofit jellegből adódóan a nyereséget különböző formában visszaforgatják a megújuló energiák, az energia hatékonyság népszerűsítésére. Van erre már konkrét elképzelés?

Vámosi Gábor: Éppen a napokban készítünk elő egy együttműködési megállapodást egy olasz régióval, amely egy már bevált gyakorlatot ad át nekünk. Ennek a lényege, hogy egy évig tartó programsorozattal a régió összes általános iskolájában energetikai ismeretterjesztő előadásokat szervezünk az ottani pedagógusok és segítők közreműködésével. Mindezt játékos formában, vetélkedőkkel fűszerezve, hogy a gyerekek figyelmét minél fiatalabb korban felhívjuk az energiatudatos gondolkodásra. Emellett Európában is egyedülálló módon tervezünk összeállítani egy speciális energetikai szakszótárt, valamint beindítunk energetikai szakfordítói képzést német, angol és olasz nyelven.

- Égerházi Péter -