A legjobb galériákban ünnepelték, de a magyarok a nevét is alig ismerik

Debrecen - Ilyet még soha nem láttak – ez az egyszerű és meggyőző érve van Károly Ferencnek, a Hal Köz Galéria tulajdonosának arra, hogy miért érdemes megnézni Szabó József rövidesen Debrecenben kiállítandó műveit.

A világszerte elismert festő – aki saját hazájában nem válhatott prófétává – munkáiról első pillanatban eszünkbe ötlenek Jerome Bosch vagy Salvador Dalí művei. Bár emlékeztet rájuk, tartalmaz mindent belőlük, Szabónak megvan a saját stílusa – ezt Jean Jacques Vidal művész fogalmazta meg a ma négyezer alkotást kiállító híres Paul Valery Múzemban 1980-ban, amikor a magyar festő tárlata nyílt meg ott.

Ha éveket tudnánk erre szánni

A kiemelt helyszín csak egy a sok közül, Európa legjelentősebb galériáinak dokumentumai között fellelhetnénk Szabó-tárlatra szóló meghívót Milánótól kezdve, Genfen, Zürichen át Párizsig, s jó néhány észak-amerikai városban (Chicago, Los Angeles, Montreal) is eredményesen kutathatnánk. Ha éveket tudnánk erre szánni, a világ ünnepelt művésze ugyanis alig hagyott maga után könnyen elérhető nyomot. – A korabeli sajtó archívumaiban található cikkeken túl, ma csak döbbenetes hatású festményei árulkodnak róla – nyilatkozott Károly Ferenc, akit az alkotó unokaöccse keresett meg, hogy segítsen neki méltó módon ápolni, megismertetni a hagyatékot.

– Amikor utánajártam, éreztem, óriási kincsre akadtam, és alig fogtam fel, hogy maradhatott ennyire ismeretlen a magyarok előtt – tette hozzá. Mint mondta, a rejtőzködés valószínűleg egész élete, lénye alapeleme volt. Egy francia kis faluban a saját kezűleg felújított gyönyörű kúriájában élt, alkotott visszavonultan. A különleges munkamódja is illik a róla, a művei nyomán kialakítható személyiségképbe. Nagyon apró ecsetekkel vetette vászonra érzéseit, s többször elővette, tovább gazdagította régebbi alkotásait, amelyeket sosem talált egészen késznek.

Fültanúk nélkül…

Érdekesség, hogy az alakjain soha sem látható fedetlenül fül – 2010-es halála után ma már csak találgatunk, de ez a „védjegy” talán abban gyökerezhet, hogy a nyúli földműves családba született tehetséges gyerek a fővárosba kerülve válaszút elé került: zene vagy festészet.

HBN–HABE

A képzőművész hagyatékából huszonnégy művet láthatnak az érdeklődők február 13. és március 19. között.