Többesélyes az idei felvételi

Debrecen - „Nem mindegy, hogy milyen közegben éljük meg egyetemi éveinket.” Interjú Dr. Pósánné Rácz Annamária oktatási igazgatóval és prof. dr. Bartha Elek oktatási rektorhelyettessel.Hajdúböszörmény teljes lakosságának megfelelő hallgató bízza jövőjét a Debreceni Egyetemen (DE) szerezhető tapasztalatokra, az oktatóktól elsajátítható tudásra. Utóbbiakkal együtt a negyvenezerhez közelít az egyetemi polgárok száma – mondja prof. dr. Bartha Elek. A megfogalmazás egészen kifejező, az intézmény város a városban, amelyet a biztonságos és élhető közeg miatt is érdemes az élet egyik legszebb szakaszának színhelyéül választani az ott folyó színvonalas képzéseken túl. Az oktatási rektorhelyettes vélekedésének súlyt ad, hogy annak idején maga is ezt tette, és ma is jó döntésnek tartja, hogy budapesti fiatalként a cívisvárosi intézményben tanulta a Debrecenben méltán országos hírű néprajz szakot.

Tapasztalata szerint milyen szempontokat vesz figyelembe a felsőoktatásba jelentkező intézményválasztáskor?

Bartha Elek: Szinte mindenki számításba veszi az oktatás minőségét, a szakok választékát, a földrajzi közelséget, az adott város közbiztonságát, a hallgatói környezetet és azt, hogy a település milyen kapcsolatban van az intézménnyel. Egyetemünknek egyik szempontból sem kell szégyenkeznie. A képzés minőségéről a nemzetközi rangsorok tanúskodnak. Közismert, hogy a Debreceni Egyetem kínálja a legszélesebb képzési kört, az országban elérhető tizennégy területből tizenkettő elérhető nálunk. Az intézmény ellátja egyik legfőbb küldetését, hogy az Észak-Alföld régióban élőknek szinte minden területen megfelelő tanulási lehetőséget biztosítson, a felvettek nagyobb része innen érkezik. Az iskola az országban kiemelkedőt nyújt az infrastrukturális feltételek tekintetében. Az egyetemi évek általában egybeesnek az emberi élet egyik legszebb időszakával, nem mindegy, hogy ezt milyen közegben éljük meg. Az elmúlt években három nagy beruházást is megvalósítottunk a hallgatói körülmények jobbá tételéért. Megnyitott a Hall Debrecen, a Nagyerdei Stadion lelátói alatti kétezer négyzetméteres klub. A felújított Víztoronyban számos program volt már, és a fiatalokat szolgálja a nemrégiben átadott Sporttudományi Képzési és Oktatási Központ. Az intézmény környékén, a parkokban nagy területen elérhető a wifi-kapcsolat, így a jó idő elérkeztével már nem kell a négy fal között tanulniuk.

Az ide járó hallgatók az intézményi döntéshozatalban is aktívan részt tudnak venni. A harmincezer hallgatóval, több ezer munkatárssal ez egy kis város a városban. A debreceni önkormányzattal évek óta élő, jó viszonyunk van. Aki erre a megyeszékhelyre küldi gyermekét tanulni, biztos lehet benne, hogy biztonságos, kellemesen élhető városban tölti a következő éveit. Elgondolkodtató lehet a külföldre készülők számára is. Ha a saját gyerekemről lenne szó, most nem biztos, hogy örülnék, ha olyan külföldi városban tanulna, amelyből rossz híreket hallok az utóbbi időben.

Számos hazai és nemzetközi rangsor igyekszik valamilyen módon sorba rendezni a felsőoktatási intézményeket. Ön melyikre a legbüszkébb?

Bartha Elek: Közel százféle nemzetközi egyetemi ranglista van, rengeteg indikátorral. A hazai intézmények között a nemzetközi rangsorokban általában a másodikak, harmadikak vagyunk. Fontosnak tartjuk, hogy a Times Higher Education című brit folyóirat a 601–800. kategóriában jegyezte a DE-t a világ felsőoktatási intézményeinek rangsorában legutóbb, melyben tavalyelőtt még nem szerepelt magyar egyetem. 2015-ben hat hazai iskolát is számba vettek. A szaklap mások mellett a tanulási környezet, a kutatás minősége, a publikációk idézésének száma, a piaci bevétel, illetve a nemzetközi oktatók és hallgatók száma alapján állítja a sorrendet. Irányadó az is, hogy a Quacquarelli Symonds World University Rankings listáján a Debreceni Egyetem a hazai egyetemek között a legjobb kettõ-három között, négy tudományterületen – gyógyszerészet és farmakológia, mezőgazdaság és erdészet, nyelvtudományok, orvostudományok – pedig a legjobb kétszáz között van. Az összeállítók itt a feltörekvő európai és közép-ázsiai országok intézeteit vizsgálták. A debreceni ott van az öt magyar egyetem között, amely felkerült a Leideni Egyetem legfrissebb, 2015-ös rangsorára, amelyet a felsőoktatási intézményekben dolgozó oktatók és kutatók publikációinak száma, valamint idézettsége alapján állítanak össze évről évre. A 750 intézményt számon tartó jegyzékben 17 helyet javítva a tavalyi helyezésén a 681. helyen végzett a miénk, a vidéki magyar egyetemek közül a legelőkelőbb helyen.

Minek köszönhetők a javuló helyezések?

Bartha Elek: Fontos stratégiai cél, hogy a nemzetközi megítélésben egyre előrébb kerüljünk. Sokféle tényező közrejátszhat ebben, többek között az is, hogy az egyetem kiegyensúlyozott gazdálkodást folytat, így a minőségi képzésre jelentős erőforrásokat tud biztosítani.

Szeptemberben indulnak a Kisvárdai Közösségi Felsőoktatási Képzési Központ mezőgazdasági mérnöki és turizmus-vendéglátás alapképzései. Milyen előnyei vannak az egyetem és a leendő hallgatók számára a kihelyezett képzésnek?

Pósánné Rácz Annamária: Ott jöhetett létre közösségi felsőoktatási központ az országban, ahol száz kilométeren belül nincs másik felsőoktatási intézmény. A szabályozás az esélyegyenlőség, a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés érvényesülését segíti. Az ilyen helyen élő továbbtanulni vágyónak lehetősége nyílik lakóhelyéhez közel felsőoktatási képzésben részt venni. Az egyetemnek pedig jó, ha beiskolázási körzetét bővíteni tudja. Amikor hazánkban lehetõség nyílt központ létesítésére, az elsők között éltünk vele. Megfogalmazódott Kisvárda részéről is egy igény, és a DE-t tartották megfelelő partnernek. Az előkészítő munkákat, a megvalósítás részleteinek kidolgozását pályázati támogatás segítette. Ennek keretében megvalósíthatósági tanulmányok, igényfelmérések és helyzetelemzés készült többek között.

Nem változnak a minimumponthatárok, ám negyvenegy szak esetében az állam határozza meg azt. Mi a véleménye erről a szabályozásról?

Pósánné Rácz Annamária: Érdemes tudni, hogy csak az állami ösztöndíjas képzésben van a jogszabályban meghatározott minimumpontnál (280 pont) magasabb pontszámban kifejezett minimumpont. Ha valaki nem éri el ezt a szintet, de vállalni tudja az önköltséget, akkor tanulhat az általa választott szak önköltséges formájában, amennyiben ott eléri a felvételi ponthatárt. Más szakokon az önköltséges és az állami ösztöndíjas képzésekre ugyanaz a minimumponthatár érvényes. A lehetőség tehát nincs elzárva a hallgatók elől.

Bartha Elek: Kedvező, hogy nem változnak a minimumok a korábbi tervek ellenére. A vidéki egyetemeknek ez előnyös, mert elég sok hátrányos helyzetű körzet van. Egy fővárosi intézménynek jóval kisebb érvágás egy-egy ponthatáremelés. Néhány szak ponthatárait tavaly is központilag szabták meg. Egyet lehet érteni azzal, hogy vannak olyan szakmák, amelyeknél magasabbra kell tenni a bekerülési lécet. Többnyire olyanokról van szó, amelyeknél eleve magas a jelentkezőszám, így az utánpótlás biztosított.

Mik az idei felvételi eljárás újdonságai?

Pósánné Rácz Annamária: A tavalyi öt képzés helyett hatot jelölhetnek meg a felvételizők. Eltörölték az általános eljárásban az elsõ három jelentkezés alapdíját. Az ezen felüliekért kell csak fizetni, szakonként kétezer forintot.

Emlékszik még, hogy a saját egyetemi felvételijekor mi volt az intézményválasztási szempont?

Bartha Elek: Nehéz elfelejteni, hiszen komoly erőpróba volt. A Debreceni Egyetem egyik jogelőd intézményébe, a Kossuth Lajos Tudományegyetemre jártam. Néprajz szakot végeztem. Az elsődleges szempont számomra az oktatás minősége volt. Budapesten születtem, ott jártam iskolába. Abban az értelmiségi környezetben, ahol én nevelkedtem, az volt az általános vélekedés, hogy a néprajzi képzés országszerte Debrecenben a legjobb. Azóta sem bántam meg, hogy ezt a hivatást választottam.

Ha ma jelentkezne, milyen szakokat jelölne meg?

Bartha Elek: A néprajz biztosan közöttük lenne, de ma már más területeken tanulható hivatásokban is nagyon sok szépséget látok. Szívesen képezném magam például természet- vagy agrártudományi területeken is.

Hogyan látja az egyetemet tíz év múlva?

Bartha Elek: Kizárólag a jóra tud gondolni az ember. Amilyen irányban jelenleg haladunk, biztos vagyok abban, hogy a nemzetközi súlyunk a jelenleginél is nagyobb lesz. Szeretnénk a legjobb hazai egyetemek közé tartozni egy évtized múltán is. Az egész magyar felsőoktatás számára felfelé ívelő pályát remélek. Cél, hogy a közép-európai régió gazdasági és kulturális életében még nagyobb szerepet vállalhassunk.

HBN