Korszakonként újraértelmezett holokauszt-diskurzus

Debrecen - A kormányzatok mindig az aktuális politikai érdekeik szerint tematizálták a kérdést.

A Holokauszt emlékezete a mai Magyarországon című workshop nyitóelőadását dr. Regina Fritz, a Bécsi Egyetem kutatója tartotta, aki a magyarországi holokauszttal való szembenézés tendenciáról beszélt. Leszögezte: 1944 decembere óta a különböző magyar kormányzatok mindig újraértelmezték és saját politikai érdekeik szolgálatába állították a diskurzust. Közvetlenül a második világháború után része volt a köztudatnak, mi történt a zsidókkal, más országokkal ellentétben hazánkban 1945-ben állami szervezetet hoztak létre a bűnök feltárása. Ez a náci és nyilas rémtettek kivizsgálására alakult bizottság volt, amelynek céljaként a politikai bűntettek leplezetlen nyilvánosságra hozatalát jelölték meg. Ezt – tette hozzá – külpolitikai szempontok is vezérelték: a párizsi béketárgyalásoknak így azzal az üzenettel lehetett nekifutni, hogy a háborús bűnösöket megbüntették. Aztán mégis fordulat következett, ami mögött kül- és belpolitikai megfontolások egyaránt húzódtak: a koalíciós időszak pártjai a többségi hatalmi viszonyaikat kívánták erősíteni, a nemzeti egységet helyreállítani, illetve határrevíziós reményei is voltak a hatalomnak, s azokat hátráltathatta volna, ha az állam a háborús bűnösségét beismeri.

Csak zárt ajtók mögött

Rákosi Mátyás hatalomra jutása után a kommunista párt doktrínái érvényesültek – hívta fel a figyelmet német nyelvű előadásában Regina Fritz. A téma a nyilvános emlékezetpolitikából kiszorult, mivel az egypártrendszerben nem volt antiszemitizmus és zsidókérdés. A Kádár-rendszerben is csak minimális figyelmet kapott a vita. Idézte Kádár állásfoglalását arról, miként kellene a pártnak az 1961-ben zajlott Eichmann-perhez viszonyulnia. Az első titkár akkor azt mondta, „nem jó ebből a nyomorult fasiszta ügyből kizárólag zsidókérdést csinálni. (..) Eichmann magyar állampolgárok százezreit gyilkolta meg. Ennek a vonalnak kell erősnek lennie”.

Egy Argentínában letelepedett magyar háborús bűnös kiadatásai ügye kapcsán pedig az is kiderült, hogy a gazdasági megfontolások előbbre valók a felelősségre vonásnál. A kiadatásra vonatkozó kérdést ugyanis azzal hárította el Kádár, hogy ha azt tovább forszírozzák, a háborús bűnöst sem kapják meg és mozdonyokat sem vásárol Buenos Aires.

A rendszerváltás idején a holokauszttal való szembenézést már az nehezítette, hogy újabb áldozati csoport, a kommunizmus áldozatai jelentkeztek, s küzdöttek az elismerésért. Mint az egyébként budapesti születésű szakértő megjegyezte, ennél fogva két diktatúra bűneivel kellett szembenéznie a magyar társadalomnak, ami körül ma is rendkívül polarizált a vita. Lényegében egymással rivalizáló diskurzusokká váltak, s abban sincs komoly változás, hogy a politika érdekei mentén viszonyul hozzájuk; komolyabb közéleti figyelmet pedig az évfordulók idején kapnak.

HBN–SZZSL

A pokolból szabadultak 71 éve

Debrecen - Előadások részleteivel emlékezünk az Auschwitz-Birkenauban található náci haláltábor 1945. január 27-én történt felszabadítására. Szakemberek szerint közel kétmillió ember pusztult el itt a második világháború alatt. 2005-ben az Egyesült Nemzetek Szervezete a holokauszt nemzetközi emléknapjává nyilvánította ezt a napot, a közel hatmillió, többségében zsidósága miatt üldözött és meggyilkolt áldozat emlékét őrizve.