2015.12.10. 16:44

Ganxsta: „a lányom jelenlétében nyilván nem lövöldözöm a plafonba”

Debrecen - A rap fenegyereke januárban lesz ötvenéves, de esze ágában sincs lassítani a tempón. Interjú.

Húsz éve nyomja a Ganxsta Zolee és a Kartel formáció élén Zana Zoltán, alias Ganxsta Döglégy Zolee, aki szinte hazajár Debrecenbe, olyan gyakran lépnek föl a városban. A szókimondó, durva szövegek által hírhedtté vált rapperrel közvetlen hangulatú, kötetlen beszélgetést folytattunk a Roncsbár öltözőjében, ennek erősen megszerkesztett és szalonképessé tett verziója olvasható az alábbiakban.

A sport iránti rajongásod közismert, legutóbb, amikor találkoztunk, egy Atlético Madrid-mez feszült rajtad, de tudom, hogy imádod az argentin futballt, a rögbit és a finn hokit is.

Ganxsta Zolee: Az első számú kedvencem a jégkorong, a második helyen pedig a rögbi áll nálam. Most volt a vébé és az argentin gárda ott volt a négy között, az íreket például ronggyá vertük, 43–20-ra, holott ez náluk nemzeti sportág. Argentínában nagyon feljövőben van a rögbi, Diego Maradona például ott volt több meccsen is, ott pörgette a feje fölött a Pumas-mezét. Nekem is van ilyen dresszem, a kilences számú, azt Agustín Pichottól kaptam, a gauchók legendájától, aki 2007-ben vb-bronzérmes volt. Alá is van írva: Zolinak, Agustín Pichottól. Nagyon sok argentin barátom van, az egyikőjük Pichottal együtt rögbizett még az egyetemen, vele szoktam bulizni, mert Magyarországon dolgozik, ő szerzett egy ilyen mezt nekem. Jégkorongban Finnország az Isten. Ebben a műfajban egy Risto Kurkinen-mezt őrzök, sokszoros válogatott hokis, ő volt egyébként a Vasas edzője is a MOL Ligában hosszú ideig. Annak idején még gólt is lőtt a szovjet szuperkapusnak, Tretyaknak a 87-es Izvesztyija Kupán, Finnország–Szovjetunió 3–2! Az a felső, amiben azt a gólt ütötte, az van nálam. Adidas, három csíkos, ma már nincs ilyen hokidressz, hímzett címer és AGFA-hirdetés rajta. Igazi kuriózum. Amikor kimentem Finnországba a 2012-es vébére, a finnek megcsodálták azt a felsőt, kérdezték, honnan van ez nekem, mondtam: Kurkinen haverom és nekem adta... Elképedtek, honnan is jöttem én, Magyarországról? Kurkinen különben nagyon jó ivócimborám, a Sex Action-koncerten például az első sorban, hulla mákon tántorgott. Őrzök egy mezt Jarkko Ruututól is, amelyikben vébédöntőt játszott a csehek ellen. Ruuttu a 2006-os torinói olimpián „lemészárolta” a cseh Jaromir Jagrt, akit a mentő vitt el a jégről, azon a meccsen ott voltam, Ruutu dresszében. Mögöttem a cseh tábor ült, mutattam nekik a feliratot a mezen, hát nem én voltam a kedvencük! De hokimeccsen nincs egyébként verekedés.

Mióta vonzódsz eszelősen az argentin focihoz?

Ganxsta Zolee: 1978 óta. Gyermekkoromban mindig dacoltam mindennel, akkoriban már orientálódtam a rockzene felé és az apám mindig cseszegetett ezzel. Aerosmith, Black Sabbath, Led Zeppelin, ezek voltak a kedvenceink a haverokkal és láttuk, minden zenésznek jó hosszú haja van. Na, gondoltam 12 évesen, akkor én is megnövesztem a sérót. Apám ezt roppant módon ellenezte, azt mondta, mi vagy te, kislány? Ezzel elzavart a fodrászhoz. Jött a hetvennyolcas világbajnokságon az Argentína–Magyarország nyitómeccs, na, mondom itt a bosszú ideje. Apám és a baráti társasága nálunk nézte a mérkőzést, s bár imádtam én is a magyarokat, Törőcsik András volt az Isten, de valahogyan bosszantani akartam a fatert. Kijöttek a csapatok és láttam, az argentinoknál mindenkinek hosszú a haja. Erre megszólaltam: – Én inkább a kék-fehéreknek szurkolok, mert jobb a hajuk. Mindenki felhördült, mi van a fiaddal Jóska, ez egy rohadt hazaáruló, hát miként neveled te ezt? Na, innentől kezdve hajrá argentinok és ünnepeltem, amikor nyertek a végén. Nagyon dacos voltam. Ezután beleástam magam az ország történelmébe, kultúrájába és nagyon tetszett, amit találtam. Később szerencsére többször is eljutottam Argentínába, sok ottani barátot szereztem. Nagyon jóban vagyok például Julio Pablo Chacónnal, aki kiütötte anno Kokót Budapesten. Akkor is engem szidott a fél ország, hogy a szemét Ganxsta biztos örül a kis cigány haverja győzelmének. Amikor megérkezett, mindenki mondta neki a reptéren, hogy Kovács Pista agyon fog csapni, ő erre felemelte a bal öklét és így szólt: Kokó? Ezzel fogom kiütni. És úgy lett, ahogyan megjósolta! Jó példa a következő történet a két nép, a magyar és az argentin közötti felfogásbeli különbségre. Nagy Jani öklözött Chacón ellen itthon, mi adtuk elő a bevonuló zenéjét Janinak, a Bumm a fejbe című dalt. Mondtuk a menedzserének, hogy bemennénk Janihoz az öltözőbe, de azt válaszolta, nem lehet, Janit most „hozzák föl”. Kérdeztem, miért, levitték valahova? Átmentünk a másik folyosóra, ahol Chacón ugyanarra a meccsre készült, ugyanúgy melegített. Bekukucskáltunk, hogy szia, erre nagy hangon kiüvöltött valaki: magyar, gyertek már be, itt vár Pablo! Abbahagyta az árnyékbokszolást és pacsi, puszi, vidámság. Érdekes, pedig ugyanarra készült ő is, nyerni akart. A mérkőzés utáni banketten odahívott az asztalához, azt mondta, nektek itt van a helyetek. Amikor Buenos Airesben voltam, éppen akkor bokszolt címmérkőzést, szóltam az akkori feleségemnek, én lemegyek hozzá az öltözőbe. Monci mondta, ugyan már, hogyan jutsz keresztül a biztonsági őrökön? Az őrnek elmondtam, jó haverom Chacón, egyszer visszakérdezett, hogy biztos-e ez, majd beengedett.

Nem mehetünk el Diego Aramando Maradona mellett sem, az ő arcképe rád is van tetoválva.

Ganxsta Zolee: Már 82’-ben tudtuk, ki is ő, csak azon a világbajnokságon még nem igazán mutatta meg, mit tud. Egyszerűen nem hagyták, az olasz Gentile agyonrúgta, majd a brazilok ellen elszakadt nála a cérna és letalpalta Juniort, kiállították és ki is estek. De én már akkor is hittem benne. Négy évvel később pedig csodát tett és elhódította a válogatottal a vb-címet.

Azt most már tudjuk, mekkora szenvedélyed a sport, aktívan is űzöd valamelyik válfaját?

Ganxsta Zolee: Hetente háromszor-négyszer gyúrok, hogy fazonban maradjak. Voltam ennél sokkal kövérebb is, de legyalultuk a zsírt. Ennek a következő a története: Kecskeméten volt egy színházi előadás, a Winnetou, és én lettem a címszereplő. A történelem első szakállas Winnetouja. Jött a rendező, üldögéltem magányosan, s a hasamra mutatva megkérdezte: Zolikám, az micsoda? Mondom, poci. Így szólt: figyelj, Zoli! Láttál már dagadt Winnetout? Itt a nyár, azt le kellene onnan dobnod. Fölhívtam egy edző barátomat, hogy normális kinézetre lenne szükségem. Azt felelte, rendben van, de egy feltétele van, edzésben és táplálkozásban minden szabályt betartasz. Egy hónap alatt 15 kilót fogytam! Elhagytam a tésztát, a krumplit, a kenyeret, szénhidrátként csak rizst fogyaszthatok, mellé húst és zöldséget. A cukros üdítőket szintén a kukába kellett vágnom. Mondom: és a sör? Peti megkönyörült rajtam, ha az előzőket mind elhagyom, akkor a sör maradhat. De én van, amikor 50–60-at is megiszok egy hétvégén. Azt mondta, nem baj, maradhat.

Talán a sportnak is köszönhető, hogy jól bírod a tempót, a Kartel pedig rengeteg bulit ad itthon és külföldön is. Mostanában mintha újabb lökést kapott volna a zenekar, mi ennek az oka?

Ganxsta Zolee: Ez többször is megtörtént már. 2012 körül volt egy váltás nálunk, előtte négyen rapeltünk elöl: O.J. Sámson, Steve, Big Daddy Laca és én, mögöttünk pedig egy kísérőzenekar nyomta. A menedzserünkkel és Lacával összedugtuk a fejünket, hogy vagy beleállítjuk a földbe a bandát, vagy változtatunk valamit. Kezdett lanyhulni a dolog, a bulik is nyögvenyelősen mentek és nem is volt annyi felkérés. Attila, a menedzser azt mondta, hogy költséghatékonyan kell csinálni tovább, két buszról átállunk egy buszra. Valakiknek menniük kell a zenekarból és két MC marad elöl, nyilván én vagyok az egyik. Big Daddy Laci volt, aki a leginkább kiállt mellettem az évek során és a legtöbbet tette a többiek közül a bandáért, Sámsont és Steve-et is imádom, barátaim, de a végén nem nagyon érdekelte már őket ez az egész. Ezért mi maradtunk ketten.

Mennyire volt nehéz meglépni ezt?

Ganxsta Zolee: Nagyon rossz volt. A legnehezebb időszakaim egyike az volt az életemben.

Gondolom, minden voltál a szemükben, csak úriember nem...

Ganxsta Zolee: Pontosan. A billentyűstől is megváltunk és maradt egy szikár, hardcore-os felállás. Ekkor kezdett el igazán működni a dolog, ez volt az első lökés. Jött egy új basszer Vörös Gabi helyett, vele csináltuk meg a Hatalmat a népnek című lemezt 2012-ben, ami baromi jól sikerült, de ennek ellenére egy picit elsikkadt, nem kapott akkora publicitást. Egy évvel ezelőtt ez a kísérőzenekarunk fölállt és távozott tőlünk, azt mondták, ők már nem csinálják tovább, mert elfáradt részükről a kapcsolat. Mondtuk, hogy rendben van, azonban két hét múlva már koncertet kellett adnunk. A gitárosról, Takács Vilkóról már volt szó korábban is, csak vacillált egy kicsit, de végül megragadta a lehetőséget. A két kiscsávó pedig úgy került képbe, hogy Facebookon feladtunk egy hirdetést: zenészeket keresünk. Majd Laci fölhívott, hogy te, hallottad ezt a Geröly Matyit dobolni? Mondtam neki, mindjárt megnézem a fölvételét, amit átküldött. Rögtön visszahívtam: ő a mi emberünk. Ő hozta Kovács Dávidot magával, elsőre őket hallgattuk meg, majd illemből végigszenvedtük az összes jelentkezőt, de tudtuk, annak már semmi értelme.

Januárban leszel ötvenéves, mi változott meg benned azóta, amióta elkezdtél zenélni?

Ganxsta Zolee: Semmi. Kicsit fáj a térdem. Az, hogy ilyen maradtam gondolkodásmódban, nem feltétlenül jó, mert azt mondják, minden korszaknak megvannak a maga szépségei, én meg egy szépséget ismerek, a huszonéves kor szépségét, azt viszem tovább végig. Ez is egy hozzáállás, nyilván elveszítek magam mellől mindenkit, a csajok mennek tovább életkorilag és azt hiszik, apa is jön majd velem. De apa rohadtul nem megy, hanem marad az óvodában. Nekem ez nagyon jó, de a környezetemnek nem.

Van egy tündéri kislányod, szerinted neki is egy olyasféle rosszfiú lesz majd élete párja, mint az apukája?

Ganxsta Zolee: Jaj, hát ő az életem szerelme! Mindig mondtam, félig tréfásan, hogy majd jön a kismókus és baseballütővel várom, azzal csapkodom szét. De ha gondolkodom ezen, rájövök, ez egy óriási hülyeség, ugyanis én is azért lázadtam, mert nem hagyott apám élni. Ha én ezt ugyanúgy eljátszom a lányommal, az gáz. Okosan meg kell találni az egyensúlyt aközött, hogy ne engedjem teljesen szabadjára, ne legyen tiszta hülye, de erőszakosan se próbáljam irányítani. Hagyni kell élni, aztán lesz, ami lesz.

Mennyire volt szokatlan az apaszerep számodra a hosszú évtizedek bulizása után?

Ganxsta Zolee: Nem volt nehéz beleszoknom, az volt kicsit furcsa, hogy én azt hittem, majd fiam lesz és együtt huligánkodunk, ehelyett lányom lett. De sokkal jobban jártam így, nem cserélném el száz fiúra sem. Az elején furcsa volt, hogy felelősséggel tartozom iránta és vannak kötelezettségeim, de teljesen belerázódtam. Semmi gondom nincs ezzel, imádom a lányom és szívesen megteszek érte mindent. Kérdezik, ettől én megváltoztam? Valamelyest igen, más most már a fontos, de viselkedésben egyáltalán nem vagyok másmilyen. Ugyanolyan fütyi vagyok, mint voltam. Most is hazaesek reggel hatkor széthullva és ha hétkor kelni kell az iskola miatt, akkor elviszem Zoét és után meghalok...

A Kartel-szövegek gyakran erőszakosak, szexisták, ugyanakkor aki ismer téged, az tudja, hogy egy közvetlen, jóindulatú ember vagy. Ezek szerint a gengszterség csupán egy szerep?

Ganxsta Zolee: Nem. Én egy kicsit tudathasadásos vagyok, ez is én vagyok meg az is. Mindkettő belőlem jön, egyik sem megjátszás. Nyilván, amikor a lányommal és a családommal vagyok, akkor nem fogok a plafonba lövöldözni és heroint tolni. Ezt ketté kell választani, van Döglégy Zolee és van Zana Zoli. Mindkettő igazi, nem szerep, pont ez a jó ebben a jelenségben, hogy őszinte. Azt kapod, ami az igazi tartalom.

Meddig lehet ez a műfajt ilyen intenzíven művelni még?

Ganxsta Zolee: Lemmy a Motörheadből hetvenévesen is nyomja a zenét a színpadon, akkor még húsz évem minimum nekem is van. Ha száz esztendeig élek, akkor majd kilencvennél visszavonulok az utolsó tízre.

- Tamás Nándor -