Megújult a debreceni és a nagyváradi zsinagóga

Debrecen - Befejeződött a debreceni Kápolnási utcai status quo zsinagóga és a nagyváradi Körös-parti cion zsinagóga felújítása.– Nagyon büszkék vagyunk a zsidó közösségre azért, hogy elérték a Kápolnási utcai zsinagóga rende hozását, mellyel városunk is fejlődött – jelentette ki a felújítást lezáró ünnepségen, a közelmúltban szintén renovált Pásti utcai ortodox zsinagógában szombat este Dr. Barcsa Lajos, Debrecen alpolgármestere. Hozzátette: a vallási turizmus fejlesztése jegyében megvalósított beruházások nyomán most már tényleg van mit bemutatni, hiszen a mikve és a vágoda is megújult. Dr. Barcsa Lajos arról is beszélt, hogy a közelmúltban dr. Papp László polgármesterrel közösen Izraelben jártak, ahol olyan közösségek képviselőivel is találkoztak, akik szívesen ellátogatnának ide ezeket az értékeket megnézni. A városi vezető szerint a fejlődés következő lépcsője egy a zsidó múltat bemutató múzeum létrehozása lehetne, melyet az önkormányzat támogatna.

Újabb határátkelők

Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihari Közgyűlés elnöke kifejtette: Magyarország és Románia között még mindig van határ, amelyet ideje lenne lebontani. Minél több határátkelőt kellene megnyitni. Hangsúlyozta, hogy miután 1840-ben az első zsidó családok letelepedtek Debrecenben, a város kultúrájához, oktatáshoz, hitéletéhez olyan dolgokat adtak melyekre mindenkinek büszkének kell lennie.

Együttes siker

– Annál nagyobb öröm, hogy elkészültek a zsinagóga felújítások, nem érheti a zsidó közösséget – fogalmazott beszéde elején Horovitz Tamás, a Debreceni Zsidó Hitközség vezetője, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (a Mazsihisz) új alelnöke. Arra emlékeztetett, hogy a nagyváradi neológ zsinagóga néhány éve még olyan állapotban volt, ami szégyenkezésre adott okot. Az, hogy ez az állapot megszűnt, jelentős részben annak köszönhető, hogy több évtizedes barátság köti össze a debreceni és nagyváradi zsidó közösségeket. Gyakran közösen ünnepelnek, meglátogatják egymást. Két évvel ezelőtt pedig közösen jelentkeztek egy pályázatra, melynek jóvoltából sikerült rendbe hozni az ottani és az itteni zsinagógákat – számolt be Horovitz Tamás.

HBN-OCs

A vallási turizmus a cél

A Kápolnási utcai létesítményt 1910-ben adták át. A 600 fő befogadására alkalmas, külsejében modern, szerkezetében bizánci hatásokat tükröző templomot, budapesti műépítészek, a László testvérek tervezték. 1954-ig a szomszédban lévő zsidó gimnázium használta, mely épület most ifjúsági ház. A műemlékvédelmi hivatal 2000-ben a Pásti utcai ortodox zsinagógával együtt műemlékké nyilvánította. A kupola akkoriban beázott, a falakon repedések jelentek meg, melyek miatt lassan használhatatlanná vált az épület. Ekkor jött a Nagyváraddal közös pályázati lehetőség, melynek keretében összesen 1,8 millió euróhoz jutottak. Az itteni zsinagógára több mint 300 ezer eurót fordítottak. Felújították a tetőt, a csapadékvíz elvezető rendszert, a vakolatot, kicserélték az ajtókat, a földszinti padlóburkolatot. Helyreállították az eredeti festéseket, díszítéseket.

A második legnagyobb

Debrecenben csaknem ezer zsidó ember él és csaknem 400 izraeli diák tartózkodik itt. A debreceni az ország második legnagyobb zsidó hitközsége, ahol a vallási élet minden intézménye megtalálható.