2015.11.03. 19:53

Eltéphetetlen kötődések színtere

Debrecen, Hortobágy – A hortobágyi művésztársulás a magyar nyitottságnak, szeretetnek is modellje.

A festői természeti adottságokkal rendelkező település, a Hortobágy a művészetek bölcsője – fogalmazott H. Csongrády Márta a hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Alkotótábor gyűjteményes kiállításának megnyitóján kedden.

Többszörös újjászületés

Megnyitóbeszédében a Jó Ember díjas fotóművész elsőképp felidézte a pusztai alkotói társulás kezdeteit. – A Hortobágyi Nemzetközi Művésztelep elődje volt az a bizonyos Hortobágyi Kolónia, melyet három művész, Boromisza Tibor, Káplár Miklós és Maghy Zoltán társulása hozott létre. 1927-ben először Boromisza Tibor járt a rónán, ott élt a pásztorok között, és számos életképet festett. Majd találkozott a nagymarosi művésztelepen Maghy Zoltánnal, aki ámulva hallgatta a mestert a rónaság szépségéről, a csodáról. Később földije, Káplár Miklós is megismerkedett Boromisza Tiborral, aki szintén csodálattal hallgatta a művész élményeit. Káplár Miklósnak azonban ez nem volt újdonság, hiszen itt élt a puszta közelében Hajdúböszörményben, és tizenhat évesen, 1902-ben kenyérkereset céljából ment ki tanyásnak. A három festő végül megalapította a Hortobágyi Kolóniát 1928. szeptember 15-én, amely 1931-ig működött is – hallhattuk H. Csongrády Mártától, aki később így folytatta: – 1975-ben és 1976-ban volt még két kurzus Hortobágyi Művésztelep néven, Tilless Béla festőművész vezetésével. Ezeken az alkalmakon részt vett például Kurucz D. István, Bodó Károly, Schéner Mihály. Sajnos, a felső körökben nem jó szemmel nézték a művésztelep létét, és újból elhalt ez a próbálkozás is – tette hozzá. – Végül 1981-ben Égerházi Imre festőművészt ismét felkérték, szervezze meg a Hortobágyi Alkotótábort, mely 1982. február 15-én megnyitotta kapuit, folyamatosan 2009-ig. Az alapítók között ott volt Maghy Zoltán is, Égerházi Imre, Madarász Gyula, Sipos Zsófia és Tar Zoltán társaságában.

H. Csongrády Márta ezek után kitért arra, hogy a 2009-ben megszűnt Hortobágyi Nemzetközi Művésztelep nagy űrt hagyott maga után a község életében. Ezért az önkormányzat úgy gondolta, nem törlődhet ez a hagyomány véglegesen a település életéből. Így 2012-ben újraszervezték az alkotótábort „Káplár Miklós Nemzetközi Alkotótábor – Hortobágy” néven.

Soknyelvűen

Az alkotótábor – azon túl, hogy a résztvevők saját világuk üzenetét, szülőföldjük levegőjét, mentalitását, karakterét is „hozzák” – a művészeti ágak terén is „soknyelvű”: a festők, grafikusok mellett fotósokat is fogad. – A különböző nemzetek művészei hazánk természeti, kulturális kincseit megismerve, inspiráló élményekkel gazdagodva térhetnek vissza országukba, ahol a Hortobágy hírét öregbítik, s adnak lehetőséget a jövőben újabb és újabb kapcsolatok kiépítésére. A találkozó eltéphetetlen kötődéseknek színtere, s egyben a magyar nyitottságnak, szeretetnek is modellje – tette hozzá a fotóművész.

HBN

A hortobágyi Káplár Miklós Nemzetközi Alkotótábor gyűjteményes kiállítása november 30-ig tekinthető meg Debrecenben, a Bem tér 19. alatt.

A Káplár Miklós Nemzetközi Alkotótábor – Hortobágy tevékenységei:

A fiatal művészek számára bemutatkozási lehetőségek biztosítása.

A Káplár Miklós Nemzetközi Alkotótábor – Hortobágy alkotóművészeinek munkáiból állandó kiállítás rendezése a Hortobágyi Galériában.

A Hortobágyi Nemzeti Park páratlan értékeinek művészi szintű megörökítése.

A határon túli magyar nemzetiségű alkotók támogatása, művész- és kiállításcserék.

Nemzetközi kiállításokon való részvétel: a pusztaművészet alkotásaival, a külföldi csereprogramok szervezésével nemcsak itthon, hanem Európában is néhány alkotótábori művész személyesen is képviselje a „magyar puszta” alkotótáborát.

A Káplár Miklós Nemzetközi Alkotótábor – Hortobágy remek alkalmat biztosít arra, hogy a legkülönfélébb stílusú, módszerű és kultúrájú művészek találkozhassanak egymás művészetével. A Hortobágy művészi szinten történő megjelenítése térségünk hírét is növeli hazánkban és külföldön egyaránt.