Idősekről, ahogy én látom

Minden kornak megvan a maga szépsége az ember életében. Egy gyermek mást lát szépnek, mint egy felnőtt, a sokat tapasztalt idősek pedig magát az életet. Bár az évtizedek során jóban-rosszban egyaránt lehetett részük, akik főleg a szépre emlékeznek, lelkükben mindig fiatalok maradnak. Orosz Imréné jegyzete.Az öregség olyan, mint a bankszámlád. „Azt veszed le, amit összegyűjtöttél. Sok-sok boldogságot és szépet rakjál félre emlékeid bankszámlájára.” Mi azt szeretnénk, hogy községünk idős emberei derűs szívvel viselnék az öregséget, hiszen az nem betegség, csak egy állapot, melyet szinte mindenki másképp él meg. Akit család vesz körül, az örömét, bánatát megoszthatja szeretteivel. Aki egyedül él, az hajlamos magába zárkózni. Az a feladatunk, hogy magányát feloldjuk. Elcsalogassuk rendezvényeinkre, hogy egy párat említsek, például farsangi, pünkösdi rendezvény, lecsófőző verseny, Márton-napi libator, a kézműveskedések, amelyek hetente valósulnak meg. Az élet előrehaladtával az emberek egyre több törődést, gondoskodást igényelnének.

Arra kellene nevelni a fiatalokat, hogy tiszteljék, becsüljék, segítsék őket. Használják föl élettapasztalataikat, bölcsességüket. Egy baráti beszélgetés néha csodákra képes, olykor az is elég, ha csak meghallgatjuk őket. Az öregekről való gondoskodás emberi kötelességünk, bármilyen nehéz is ezt megvalósítani. A boldog időskor záloga mindenhol a család és az aktív élet, a szabadidő közös, hasznos eltöltése. Elmagányosodás ellen a legjobb orvosság, hogy rendezvényeinken jól érezzék magukat. Mindent megteszünk, hogy a sok évtizedet megélt generáció továbbra is aktív maradjon. A szeretetteljes együttlét alkalmával érezzék, hogy szükség van a bölcsességükre, szemléletmódjukra, tapasztalataikra.

A fellépést vállaló nagyik nemcsak a maguk örömére énekelnek, táncolnak, hanem sokunknak szereznek kellemes perceket a produkciójukkal. Továbbá célunk még életük színesebbé, örömtelibbé tétele. Aktivitással kivédhető a feleslegessé válás, a magányosság érzete. Ezáltal nem érzik magukat feleslegesnek, társadalmi önértékelésük erősödik. Az idősek védelme közös felelősségünk. Ennek érdekében szoros együttműködés van a polgárőrséggel. Önkormányzatunk törekszik a programok gazdagítására és egyre nagyobb teret biztosítani azokban a szépkorúaknak. Kirándulások szervezésével pedig megláthatják azokat a szép helyeket, ahová fiatal korukban nem juthattak el. Akik rendszeresen járnak foglalkozásainkra, azokkal – úgy érzem – egy család vagyunk. De még többeket meg kell tanítanunk arra, hogy keressék meg az apró örömöket, ami felvidítja, jó érzéssel tölti el őket.

Meg kell értetnünk velük Lomb Kató szavait: Az öregek saját magukat rövidítik meg azáltal, hogy nem segítik elő érdeklődési körük kialakulását. Saját maguk életéből lopnak el egy csomó boldog évet. A hobbi leköti az energiákat, mindennapi sikerélményt ad. Az én szememben csupán két bűn létezik: egy nagy és egy kicsi. Nagy bűn az, ha másoknak ártunk. Kicsi pedig, ha önmagunknak, ha boldogtalanok vagyunk. Ez bizony nem könnyű feladat, de szeretjük őket. Ezért akarjuk életüket színesebbé tenni, hiszen erre vállalkoztunk.

(Szerzőnk a Vidám Nagyik Klub vezetője.)