Hamvakba hulló testek - A krematóriumban jártunk (18+)

Debrecen - Az életben szedett gyógyszerek és az életmód is befolyásolja a hamvak színét. 

A debreceni krematóriumban éves szinten 4000-4500 hamvasztást végzünk, de ez a szám folyamatosan emelkedik. Magyarországon 1951-ben, a cívisvárosban hamvasztottak először, ugyanis korábban a katolikus egyház nem engedélyezte a test elégetését. Addig, aki ilyen módon akarta eltemetni hozzátartozóját, az Ausztriába szállíttatta a holttestet – idézi fel Jurácsik Zoltán, az AKSD Kft. fenntartási igazgatója a hamvasztás történetét, miközben a temetőben a krematórium irányába tartunk a sírok között.

Az irodába érve rögtön leszögezi, amint bekerül az elhunyt, rögtön azonosítószámot kap, de a végtagjain is cédula rögzíti a személyes adatait. – A regisztrációt követően a holttestet egyedi azonosítószámú kerámiakoronggal látjuk el, amelyet a koporsóban a feje mellé helyezünk, és ezzel együtt kerül a hűtőbe, később pedig a kemencébe. Ugyanis a kerámia épségben marad, amit végül a hamvak mellé teszünk az urnába – ecseteli az igazgató, majd a korongokat és a dokumentáláshoz szükséges papírokat mutatja, mellettünk az asztalon az átvételre várakozó urnák sorakoznak.

Megjegyzi, idén szigorodott a hamvak kiadásának feltétele, mivel a maradványok olykor nem oda kerültek, ahova a rokonok szánták. Előfordult, hogy azok ki sem jutottak a temetőből, hanem egy virágágyásra szórták a hozzátartozók. Viszont nem számoltak a koronggal, így amikor tavasszal a kertészek átültették a virágokat, sorban kerültek elő a kerámiák, ami alapján könnyedén beazonosították, kit szórtak el a kérdéses helyen, és ki vette át az urnát, ugyanakkor ennek egy esetben sem lett következménye.

Ünnepekkor több

A hűtőhöz érve a régi, kokszos kemencére irányul a figyelmem, ma már műemlék, az igazgató érdekességként említi, hogy legelőször egy sertést égettek el benne. – Ez a kemence egészen 1963-ig üzemelt, ezt követően gáztüzeléssel végeztük a hamvasztásokat, 1998-tól pedig már egy magyar gyártású kemencében zajlik a testek égetése – magyarázza, majd visszatérünk a hűtőhöz, amelyben ottjártunkkor három holttest várakozik.

Az intézmény egyszerre negyven elhunytat tud tárolni, egy testet pedig általában három-négy napon belül elhamvasztanak, viszont karácsony környékén szinte minden férőhely betelik. – Az ünnepek idején valamiért többen halnak meg, talán a lelki betegségek is közrejátszanak ebben – jegyzi meg Jurácsik Zoltán, majd a lift felé mutat, azzal viszik le az elhunytakat az alagsorba, ahol a kemence található.

Mi a lépcsőn haladunk lefelé, közben a vezető azt sorolja, a közhiedelemmel ellentétben a halottak nem ülnek fel a kemencében, és az inakat sem vágják át. Az esetleges mozgások az izmok égéséből erednek, viszont elmondása szerint a pacemaker nagyot tud robbanni.

– Nagyon sok hozzátartozó megkérdezi, hogy nem kell-e eltávolítani a holttestből a korábbi műtétek során beültetett eszközöket, de a 60-as évektől már nem platinával, hanem orvosi fémmel dolgoznak a gyógyítók, ami a testben maradhat – teszi hozzá mire leérünk az alagsorba.

Fehértől a feketéig

A kemencében épp hamvasztanak, ezért a folyosón beszélgetünk Oláh Péter hamvasztómesterrel, közben jellegzetes szag vesz körül minket, de néhány perc elteltével meg lehet szokni. – A kemencét legalább hétszáz fokra kell felfűteni, az alatt a rendszer nem is engedi, hogy megkezdjük a hamvasztást. A halottat a koporsóval együtt 900-1000 fokon égetjük, körülbelül negyven-ötven percig, ez attól függ, hogy mekkora emberről van szó, de a test egyenletesen ég, nincs olyan, hogy valamelyik szerv nehezebben válik hamuvá.

Ugyanakkor a hamvak különböző színűek lehetnek, akad, akié fehér, míg másé fekete. A maradványok színét az életben szedett gyógyszerek, az életmód és a betegségek befolyásolják. A sötétebb szín leginkább hosszú betegségre, daganatra utal, a kemoterápiás kezelések miatt az elrákosodott szervek inkább szenesednek, mint égnek. Ezzel szemben a világosabb hamvak az egészséges szervezet eredményei. Ilyenkor az illető rövid betegséget követően – szívroham, agyvérzés, baleset –, vagy öregségben hunyt el – magyarázza, majd kitér arra, hogy a folyamat alatt egy monitoron keresztül látják a kéményt, ebből tudják, hogyan szabályozzák az égést.

– Gyakran műszálas ruhában vagy gumitalpú cipőben szállítják be az elhunytat, ezen anyagok égése viszont jelentős füstöléssel jár, így ilyenkor az égés tökélesítése miatt esetenként az oxigénadagolást kézi vezérléssel szabályozzuk – folytatja a hamvasztás folyamatának ismertetését. A mester kiemeli, a hamvasztás után csak a csontok egy része marad meg, ezek néhány perc elteltével egy speciális őrlőbe kerülnek, hogy a szemcsék finomabbak legyenek, majd a maradványokat a koronggal együtt a felcímkézett urnabetétbe helyezik, amelyet leforrasztanak, s így kerül az urnába.

Folyóba lehet, tóba nem

Visszatérve az irodába, Jurácsik Zoltán a hamvasztás iránti igény emelkedéséről szól. Amikor ennek okáról kérdezem, először az árat említi, ugyanis jóval olcsóbb, mint egy koporsós temetés, másrészt az elhantolást követően kisebb területet kell gondozniuk a hátramarodottaknak. – Akadnak viszont, akik meggyőződésből döntenek a test elégetése mellett, Debrecenben ma már a temetéseink több mint fele hamvasztásos módon történik, a fővárosban pedig ez az érték kilencven százalék felett mozog.

Vidéken máshogy gondolkodnak az emberek, az is előfordul, hogy nem tartják igazi végtisztességnek a búcsú ezen módját, de ez egyre ritkább. Ennek ellenére a falvakban tíz-húsz százalék között alakul a hamvasztásos temetések száma. Ha egy azonos rokonsági fokon lévő hozzátartozók nem tudnak megegyezni a temetés módjáról, akkor viszont csak a hagyományos jöhet szóba – fogalmaz.

Hozzáteszi, a hamvak hazaszállításának szigorításával ma már egyre kevesebben viszik el a temetőből a maradványokat, hiszen most már igazolást kell hozni valamelyik temetőtől vagy önkormányzattól, hogy hova kerül az elhunyt, illetve ha valaki saját lakásán szeretné tartani az urnát, akkor közhiteles nyilatkozatot kell benyújtania, hogy az ingatlanán minden hozzátartozónak biztosítja a kegyeletgyakorlás feltételeit. Amíg ez nincs meg, addig nem adhatják át az urnát.

- Állóvízbe nem, folyóba viszont szórhatóak a hamvak, ehhez viszont ugyancsak engedély szükséges, de vannak, akik az otthonukban, a polcon tartják szerettüket. Ugyanakkor volt rá példa, hogy valaki néhány év után visszahozta az elhunytat, hogy nem tud azzal együtt élni – emeli ki, mialatt ismét a sírok mellett sétálunk.​​

- Szilágyi Magdolna -