A biztonságunk védett. És az egészségünk?

Debrecen - Elméletileg vizsgálatokon esnek át a menekültek – gyakorlatilag nem tudni, ki végzi…

Magyarországon idén eddig közel százezer menekült fordult meg (többségük csak néhány napra, utána továbbszökött nyugatra). A debreceni befogadóállomáson már egy jó ideje legalább 1500 migráns él (folyamatosan cserélődnek). A helyiek „szubjektív biztonságérzete” miatt polgárőrök védik a 19-es busz utasait a „vegzálásoktól”. Kíváncsiak voltunk, vajon az egészségügyi kockázatokat igyekeznek-e mérsékelni a hivatalok szűrővizsgálatokkal.

Tekintve, hogy a debreceni az ország legnagyobb befogadóállomása, a migránsok pedig nemcsak a MÁV járatait használják, hanem a helyi tömegközlekedést (leginkább a 19-es buszt), így adódik a kérdés, mennyire kell tartanunk a sok ezer kilométert embertelen és tisztálkodási lehetőséget nélkülöző körülmények között megtett menekültek egészségügyi állapota miatt.

Kérdéseinkkel először a területileg illetékes megyei tiszti főorvoshoz fordultunk. Dr. Fodor Mária azonban annak ellenére hárította tovább a válaszolás lehetőségét az „illetékes” BÁH-nak, hogy bő egy hónapja még a megyeházán – képviselői kérdésre válaszolva – számolt be, hogyan vesznek vért a táborba kerülő emberektől, hogyan vizsgálják őket ötféle, súlyos betegséget jelentő fertőzés kimutatása céljából, s hogyan keresik a TBC jeleit a tüdőszűréseken…

Hepatitis és vérhas

A megyei kormányhivatal népegészségügyi főosztályának (értsd ÁNTSZ) vezetője azonban múlt heti, Naplónak küldött válaszában már úgy fogalmazott, csak a járvány­ügyi szempontból hatósági kivizsgálást igénylő, valamint a bejelentésre kötelezett fertőző megbetegedésekről van információja.

„Eszerint a 2015-ben eddig a befogadóállomás által (tehát nem az ÁNTSZ által – a szerző) elvégzett szűrővizsgálatok során 18 esetben tünetmentes hepatitis B, 4 esetben tünetmentes hepatitis C vírushordozás igazolódott. (Mindkét megbetegedés szexuális úton, vérrel, vérkészítménnyel terjed, a tünetmentes vírushordozás nem minden esetben feltételezi a fertőzőképességet. Magyarországon közel minden századik ember hepatitis C vírushordozó!) A befogadóállomás ugyanezen időszakban egy esetben sem jelentett aktív TBC-s megbetegedést, három gyermeknek volt bárányhimlője és egyetlen betegnél diagnosztizálták a vérhast, akinek az elkülönítése megtörtént” – olvasható rövid válaszában.

Sakk-matt

Mivel Fodor Mária a megyeházán akkor azt hangsúlyozta, megfelelő az együttműködés az érintett egészségügyi intézmények, hivatalok és a menekülttábor között, gondoltuk, majd a Bevándorlási és Állampolgársági Hivataltól (BÁH) megkapjuk a mindenkit érintő kérdésekre a válaszokat. Ám, hiába kérdeztük a BÁH-tól is, hogy hány migránst vizsgáltak meg január óta.

„A Hivatal megkeresi a területileg illetékes járási nép­egészségügyi intézet járási tiszti-főorvosát (ÁNTSZ), aki gondoskodik a megfelelő szűrések elvégzéséről. Az egészségügyi szűrések számát az ÁNTSZ tudja megmondani” – írta válaszában Záborszki Helga sajtóreferens, hangsúlyozva, azt is az ÁNTSZ tudja megmondani, mennyi hepatitis vírussal, TBC-vel, HIV/AIDS-szel fertőzött van a befogadóállomáson lakók között.

A rendőrségnél szűrnek(?)

Valamicskét enyhíthet az aggodalmakon, hogy mielőtt a cívisvárosba érkeznek a migránsok, azelőtt a rendőrséggel találkoznak a határ illegális átlépésekor, ott elvégeznek rajtuk egy – a BÁH válaszában nem részletezett – egészségügyi szűrést. A táborba érkezve azonban már a járási tiszti-főorvos kötelessége lenne a megfelelő szűrések elvégzéséről gondoskodni. Tehát továbbra sem tudjuk, hogy például a jelenleg több, mint 1500 Debrecenben élő migránst megvizsgálták-e vagy sem.

De legalább arra a kérdésre sem kaptunk választ egyik kérdezett hivataltól sem, hogy jelent-e bármilyen egészségügyi kockázatot a Nagyállomáson önkéntes szolgálatot ellátókra, hogy nem viselnek arcmaszkot és gumikesztyűt. Illetve azt is hiába kérdeztük, mit javasolnak a közösségi közlekedést használóknak, tegyenek-e óvintézkedéseket, kell-e egyáltalán aggódniuk.

Fodor Mária e kérdésekre nem válaszolt, a BÁH pedig értelemszerűen az ÁNTSZ-hez irányított, hiszen a nép­egészségügy az ő területük (lenne).

- Sz. Fabók Ágnes -

Szúnyog az az ágyi poloska!

Bár a menekülteket csípéseikkel kínzó ágyi poloskák kevés debreceni aggodalmát válthatják ki, azért kíváncsiak voltunk, vajon mit tesznek a befogadóállomáson, ahol a kártevők elszaporodásáról panaszkodtak az önkéntes segítőknek a menekültek, csípéseiket, elvakart, kezeletlen sebeiket mutatva nekik.„Rendszeresen vannak irtások, csípés esetén a befogadóállomáson egészségügyi szolgálat ellátja őket” – válaszolta a hivatal illetékese, hozzátéve: sok esetben összekeverik az ágyi poloska csípést a szúnyogcsípéssel…