Nincs támogatás a nagyoknak, de a kicsiken is csattan az ostor

Hajdú-Bihar - Az élelmiszeripari nagyvállalatok igazgatói súlyos diszkriminációt emlegetnek.

„A mai globális piaci verseny nagyrészt a támogatások versenye, amiből ha valaki kimarad, az lemarad. Ezért is érthetetlen az a fajta diszkrimináció, ami a 250 főnél többet foglalkoztató élelmiszeripari cégeket hátrányos helyzetbe hozza a kicsikkel szemben” – válaszolta a Naplónak Bárány László, a Master Good Kft. ügyvezető igazgatója.

Pántlikázott pénz?

Az ország legnagyobb baromfifeldolgozó cégcsoportjának vezetője úgy tudja, hogy bár az élelmiszeripar fejlesztésére szánt 300 milliárd forintnyi uniós forrásból ők a következő öt évben legfeljebb kutatás-fejlesztési és innovációs projektekhez pályázhatnak vissza nem térítendő pénzekre, a magyar kormánynemzeti forrásból tervezi kompenzálni az ágazat nagyobb szereplőit. – Azt hallottam, hogy összeállt az a mintegy 80-100 magyar tulajdonú nagyvállalatot tartalmazó lista, amely cégek a nemzeti támogatás kedvezményezettjei lehetnek majd. A kormány nyilván belátta, hogy ezek a cégek nemcsak az exportképes árualap 80 százalékát állítják elő, hanem egy olyan agrár-élelmiszeripari bizniszt is visznek a hátukon (nevezetesen a hozzájuk kötődő sok száz beszállítót), akiknek a boldogulása, és ezáltal a léte a nagyvállalatok sikerétől függ – utalt a nyilvánvaló ok-okozati összefüggésre a szakember, aki egyben a Baromfi Terméktanács elnöke is.

Finom iróniával

A növénytermesztési integráció keretében a Master Good-cégcsoport 380 családdal vállalt partnerséget, emellett félszáz csirkés vállalkozással állnak üzleti kapcsolatban és további 100-150 családi gazdaságtól vásárolnak rendszeresen takarmány-alapanyagot. És akkor még szó sem eset arról a közel 1500 dolgozóról, akik közvetlenül a cégcsoport alkalmazottai. „Egy vállalat adóteljesítményébe beletartoznak mindazok a költségvetésbe történő befizetések, amelyek abból származnak, hogy eredményesen gazdálkodik. Nos, az elmúlt évben a cégcsoportunk egymillió forint híján 2,5 milliárd forint adót fizetett, amiben nincs benne az áfa és a dolgozók járandósága. Ha még plasztikusabban akarnék fogalmazni, akkor azt mondhatnám, hogy minden kiló általunk feldolgozott csirke után 32 forint 80 fillérrel gazdagodott az állami költségvetés. Egy bölcs kormánynak érdemes ezt is szem előtt tartani, amikor az adott ágazat támogatási politikáját dolgozza ki” – fogalmazott finom iróniával Bárány László.

Kicsiben nem megy

– Az élelmiszeriparban (különösen a nemzetköz piacokon) versenyképes terméket előállítani tőkeszegény kistermelő nem tud. Különösen igaz ez a víziszárnyasra, aminek a feldolgozása (prémium termékről lévén szó) elképzelhetetlen kisüzemi körülmények között. Nálunk a vertikum úgy épül fel, hogy vannak az alapanyag-előállítók, a takarmánytermelők, a takarmánygyártók, a törzstartók és van maga a feldolgozóüzem. Hatalmas rendszerekről beszélünk, sok száz ember összehangolt munkájáról és százmilliós, milliárdos fejlesztésekről – egészítette ki a baromfis kollégája által elmondottakat Szabó Miklós, az évi 2 millió libát és 6 millió kacsát feldolgozó Tranzit Food Kft. ügyvezetője. Éppen ezért (mint mondta) nehéz elképzelni, hogy a kormány az ágazat fejlesztésére szánt 300 milliárd forintot a kis- és középvállalkozói szektorban hogyan lesz képes úgy kihelyezni, hogy az további százmilliárdos beruházásokat generáljon. „Ez nem az Európai Unió, hanem a magyar kormány döntése volt, de, hogy születtek-e róla előzetes hatástanulmányok, azt erősen kétlem” – mondta Szabó Miklós, akinek a feldolgozó cége a beszállítókon kívül közvetlenül 600 ember foglalkoztat.

- Petneházi Attila -

Honnan jön a pénz?

A magyar kormány az új Vidékfejlesztési Programból (VP), és a Gazdaságfejlesztési Innovációs Operatív Programból (GINOP) összesen 300 milliárd forintot szán az élelmiszeripar kiemelt támogatására a 2015-2020 közötti uniós költségvetési ciklusban, de e forrásokat döntően mikro-, kis- és közepes vállalkozások vehetik igénybe. 200 milliárdot a Miniszterelnökség által koordinált VP-ből, 100 milliárdot pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozó GINOP-ból folyósítanak. A 250 főnél többet foglalkoztató élelmiszeripari nagyvállalatok legfeljebb kutatás-fejlesztési és innovációs projektekhez pályázhatnak vissza nem térítendő forrásokra.

Nem jut uniós támogatás az élelmiszeripari nagyvállalatoknak

Hajdú-Bihar - Az érintett cégek vezetői szerint a nagyokon keresztül valójában a kicsiket büntetik.