Bárhol felbukkanhat a köhögéscsillapító csodanövény

Hajdú-Bihar - A növényből készült főzet hatékony a légcső és az emésztőszervek hurutos megbetegedései esetén.

A természettől eltávolodott mai civilizált ember nem is gondolná, hogy alig 70-100 évvel ezelőtt még fűben-fában kerestük a gyógyulást, ha valamilyen betegség, gyomorrontás vagy seb nehezítette mindennapjainkat. A tudás lassan eltűnik, pedig ezek a növények még most is itt vannak körülöttünk. Az egyik ilyen közönséges, júliustól mindenfelé előforduló egyik növényünk az orvosi ziliz.

Folyók ártereiben, csatornák mentén, kaszálók szélén, nyirkos réteken sokfelé előfordul, olykor tömegesen is. Azon kívül, hogy nevét bárhonnan olvasva is ugyanazt kapjuk, más érdekes, vagy inkább hasznos tulajdonsága is van. Ennek az évelő növénynek áttelelő gyökértörzséből fejlődnek az egyszerű vagy elágazó, 10–30 cm hosszú, kívül szürkés, belül fehér, 2–3 centiméter vastag gyökerek. Általában ezeket a gyökereket gyűjtötték régen. Szára 80–120 centiméter magas, tövénél fásodó. A levelek szórt állásúak, 3–5 karéjosak, bársonyosan szőrösek.

A virágok júliustól szeptemberig nyílnak, színük fehér vagy halvány rózsaszín. Az egész növény emlékeztet egy megnyúlt, fakó mályvára, így nem csoda, hogy fehér mályvaként is emlegetik, és nem is állnak messze az igazságtól, akik így tesznek, hiszen a mályvafélék családjába tartozik a ziliz is. A növénynek a levelében és a gyökerében van a legtöbb hatóanyag. A gyökerét ősztől tavaszig érdemes csak gyűjteni, míg a leveleit nyáron.

Köhögéscsillapításra kiváló, régebben gyógycukorka alapanyaga is volt. Nagyon fontos megemlíteni, hogy gyógynövényeket csak az gyűjtsön, aki biztosan felismeri. Utak mentén, mezőgazdasági földeken és védett területeken ne gyűjtsünk semmilyen növényt, előzőeken szennyezett, mérgezett lehet, a védett területeken pedig minden élőlény gyűjtése tilos.

HBN–Konyhás István